Szabó Erika emlékeztetett, a közigazgatás rendszerének átalakítása a kormányhivatalok létrehozásával kezdődött – ezeknek fő feladata, hogy rendet tegyen a területi közigazgatásban –, a folyamat pedig a járások létrejöttével folytatódik várhatóan 2013. január 1-ével. Mint mondta, a kormány célja egyúttal az állampolgárok mindennapi életének könnyítése, ezt szolgálják a tavaly létrejött kormányablakok, itt intézhetnek 2013 végétől minden olyan ügyet, mely az államigazgatáshoz kapcsolódik.
– A járások létrejötte után összesen 300 helyszínen lesz kormányablak, lesz minden járási székhelyen és ott is ahol most van okmányiroda – mondta Szabó Erika.
Elmondta, a járás az állam legkisebb területi igazgatási egysége, mely a legközelebb van az állampolgárhoz.
– A járás fogja átvenni a területi államigazgatási feladatokat, melyet most több helyen kezelnek párhuzamosan, például a polgármesteri hivatalok jegyzői is – mondta Szabó Erika. Hozzátette, a jegyzőktől azonban nem minden ilyen ügy kerül el, maradnak azért ott is államigazgatási feladatok, a jegyzőnél, főleg azok, amelyek a helyi ismereteket, a helyi tudást igénylik és nem elválaszthatók a település életétől, ilyen például a helyi adókkal kapcsolatos igazgatási feladat, vagy a birtokvédelemmel kapcsolatos feladatok, a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatok.
Demeter Ervin kormánymegbízott emlékeztetett, a járásokról szóló munkaanyagot korábban társadalmi vitára bocsátották, a megyénkben pedig sok észrevétel érkezett, és minden létező problémát befogadtak, és orvosoltak is, így készült el a végleges tervezet, mely már a minisztérium támogatását is bírja.
Mindezek alapján 16 járást alakítanak ki Borsod–Abaúj–Zemplénben, Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros, Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Cigánd, Sátoraljaújhely, Gönc, Encs, Szikszó, Edelény, Kazincbarcika, Putnok, Ózd és Miskolc székhelyekkel január 1-jétől.
T. Á.
– A járások létrejötte után összesen 300 helyszínen lesz kormányablak, lesz minden járási székhelyen és ott is ahol most van okmányiroda – mondta Szabó Erika.
Elmondta, a járás az állam legkisebb területi igazgatási egysége, mely a legközelebb van az állampolgárhoz.
– A járás fogja átvenni a területi államigazgatási feladatokat, melyet most több helyen kezelnek párhuzamosan, például a polgármesteri hivatalok jegyzői is – mondta Szabó Erika. Hozzátette, a jegyzőktől azonban nem minden ilyen ügy kerül el, maradnak azért ott is államigazgatási feladatok, a jegyzőnél, főleg azok, amelyek a helyi ismereteket, a helyi tudást igénylik és nem elválaszthatók a település életétől, ilyen például a helyi adókkal kapcsolatos igazgatási feladat, vagy a birtokvédelemmel kapcsolatos feladatok, a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatok.
Demeter Ervin kormánymegbízott emlékeztetett, a járásokról szóló munkaanyagot korábban társadalmi vitára bocsátották, a megyénkben pedig sok észrevétel érkezett, és minden létező problémát befogadtak, és orvosoltak is, így készült el a végleges tervezet, mely már a minisztérium támogatását is bírja.
Mindezek alapján 16 járást alakítanak ki Borsod–Abaúj–Zemplénben, Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros, Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Cigánd, Sátoraljaújhely, Gönc, Encs, Szikszó, Edelény, Kazincbarcika, Putnok, Ózd és Miskolc székhelyekkel január 1-jétől.
T. Á.