Baranyi Ferenc és Varró Dániel a Versmondók színpadán találkozott először személyesen, egymás műveit tolmácsolva, és irodalmi csemegének számít, ahogy Lackfi János édesanyjával, Mezey Katalinnal közösen lepte meg a családfőt, Oláh János költőt saját versével.
Ungvári Tamás még csak a nézőtéren foglalt helyet, amikor nyílt színi taps fogadta. Az egyesület életének fontos momentumait megelevenítő interaktív performanszokba vonta be a közönséget Lutter Imre és Bakos-Kiss Gábor, az est két műsorvezetője. Az első percekben még Kinizsi Ottóval együtt léptek színpadra, azonban a színész kislánya balesetet szenvedett, a hír közben érkezett, ezért sietve távoznia kellett. A közönség mindebből a sűrű program közepette aligha érzékelt valamit: az egyesület húsz évvel korábbi alapító közgyűlését eljátszva szólították színpadra Kiss László elnököt.
Galkó Balázs vadonatúj egyszemélyes versszínházi produkcióval lepte meg a nagyérdeműt. Õsbemutatót tartott az Aphonia verszenei együttes is Varró Dániel alkotásával, Lázár Balázs, a Vígszínház művésze pedig saját költeményét tolmácsolta.
Gubás Gabi, Dolmány Attila és Aradi Balázs a szerelemről, Papp János, Pregitzer Fruzsina, Rékai Nándor és Dinnyés József a költészetről és a társadalomról mondott és énekelt ars poeticát. A humor játszotta a főszerepet Hajdu Steve és Zámbori Soma előadásában, míg Huzella Péter a nők és az idősebb férfiak közötti kapcsolatát fejtegette zenében.
Ungvári Tamás a költészet múltjáról és jelenéről beszélt személyes történetei révén, a program és a közönség minőségi igényét méltatta. Parti Nagy Lajos saját versével köszöntötte a Versmondókat, Gerendás Péter ezekre rímelve énekelte húsz év távlatában, hogy átölel a múlt. Helyben született irodalmi esszé Kukorelly Endrétől Vass Tibornak, és óriási sikert aratott Ágh István és Serfőző Simon párosa is. A Kávészünet zenekar és a Firkin együttes teljes zenekari felállásban lépett színpadra, előbbi végigkísérte a teljes előadást.
Az esélyegyenlőség és a fogyatékosok segítése érdekében a Budapesti Versmondó Klub siket és nagyothalló csoportjának művésze jelnyelven tolmácsolta az elhangzó verseket, produkciókat, mi több, Buzáth Annamária révén külön is felléptek.
Versszínházi, mozgásszínházi montázst mutatott be az Első Magyar Versszínház és a Bonyhádi Művészeti Műhely. Világszenzációt jelentett a MoltOpera színeiben pódiumra lépő Magyaróvári Viktor Kayamar, aki világszerte egyedülálló módon, egyszerre négy hangon énekel. Improvizatív játék részese volt: helyben kapott egy verset, amit azonnal, a zenekari kíséretet is a hangjával megjelenítve adott elő. Bájos történeteket varázsolt elő Tenczler Tímea és Fridrik Noémi színész, és Tóth Zsóka előadóművész. A nem hivatásos versmondóknál a legnagyobb sikert a húsz éve egyesületi tag szerencsi néni, a 91 éves Mihályi Jánosné, valamint a Gerjenről érkező hétéves Tóth Flóra aratta, akik profi módon bilincselték le a közönséget. A vajdasági tagszervezet elnöke, Hajvert Ákos a határon túli magyarság nevében beszélt az ott élők anyanyelvi és költészeti kötődéséről, és több társszervezet vezetője is elismeréssel szólt a Magyar Versmondók Egyesületének munkájáról, többek között Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, Regős János, a Szín-Játékos Szövetség elnöke és Bartók László korábbi elnök, Döbörhegy polgármestere. A nem hivatásos művészek között a versmondó versenyek legjobbjai léptek színpadra: Basa Bella, Herbály Jánosné, Horvát Marin, Baráth Zsófi, Tóth Péter, Újvári Bors Benedek és Varga Döníz. A GálaEst maratoni hosszúságú lett, ám olyan pillanatok születtek, amelyek irodalomtörténeti és színházi szempontból is páratlanok, és a közönség ezt mindvégig díjazta.
Egy nappal korábban, április 14-én szombaton Keltsd életre címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Versmondók Egyesülete. A verses drámáktól a versszínházi műfajig, a pódiumművészet történetétől a jelen médiájáig rendkívül széles körből merítettek az előadók. Előadást tartott Bőhm Edit, a nyelv- és irodalomtudományok kandidátusa, Fodor Tamás rendező, színész, a Stúdió K igazgatója, Solténszky Tibor rendező, a Színházi Dramaturgok Céhének alelnöke, Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, Lutter Imre producer, előadóművész, a myspace produkció vezetője és a Kaleidoszkóp VersFesztivál igazgatója, Tóth Zsuzsanna előadóművész, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársa, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és a Versmondó folyóirat főszerkesztője, Bors Anikó előadóművész és Havas Judit előadóművész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
A konferenciával párhuzamosan a Klubrádió Klubdélelőtt című műsora teljes egészében a Magyar Versmondók Egyesületével foglalkozott, mély és izgalmas beszélgetéseket hallhattunk a fellépő művészekkel, alkotókkal és tudósokkal.
A Magyar Versmondók Egyesülete a húszéves jubileum jegyében folytatja az ünneplést: a Kávészünet zenekar és Lutter Imre előadóművész a Veszprémi Petőfi Színházban tartott kedden este előadóestet, beindulnak a tavaszi nagy versmondó versenyek, a nyári időszakban a versművészeti táborok, és hamarosan megnyílik a jelentkezés az őszi 14. Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztiválra is.
Ungvári Tamás még csak a nézőtéren foglalt helyet, amikor nyílt színi taps fogadta. Az egyesület életének fontos momentumait megelevenítő interaktív performanszokba vonta be a közönséget Lutter Imre és Bakos-Kiss Gábor, az est két műsorvezetője. Az első percekben még Kinizsi Ottóval együtt léptek színpadra, azonban a színész kislánya balesetet szenvedett, a hír közben érkezett, ezért sietve távoznia kellett. A közönség mindebből a sűrű program közepette aligha érzékelt valamit: az egyesület húsz évvel korábbi alapító közgyűlését eljátszva szólították színpadra Kiss László elnököt.
Galkó Balázs vadonatúj egyszemélyes versszínházi produkcióval lepte meg a nagyérdeműt. Õsbemutatót tartott az Aphonia verszenei együttes is Varró Dániel alkotásával, Lázár Balázs, a Vígszínház művésze pedig saját költeményét tolmácsolta.
Gubás Gabi, Dolmány Attila és Aradi Balázs a szerelemről, Papp János, Pregitzer Fruzsina, Rékai Nándor és Dinnyés József a költészetről és a társadalomról mondott és énekelt ars poeticát. A humor játszotta a főszerepet Hajdu Steve és Zámbori Soma előadásában, míg Huzella Péter a nők és az idősebb férfiak közötti kapcsolatát fejtegette zenében.
Ungvári Tamás a költészet múltjáról és jelenéről beszélt személyes történetei révén, a program és a közönség minőségi igényét méltatta. Parti Nagy Lajos saját versével köszöntötte a Versmondókat, Gerendás Péter ezekre rímelve énekelte húsz év távlatában, hogy átölel a múlt. Helyben született irodalmi esszé Kukorelly Endrétől Vass Tibornak, és óriási sikert aratott Ágh István és Serfőző Simon párosa is. A Kávészünet zenekar és a Firkin együttes teljes zenekari felállásban lépett színpadra, előbbi végigkísérte a teljes előadást.
Az esélyegyenlőség és a fogyatékosok segítése érdekében a Budapesti Versmondó Klub siket és nagyothalló csoportjának művésze jelnyelven tolmácsolta az elhangzó verseket, produkciókat, mi több, Buzáth Annamária révén külön is felléptek.
Versszínházi, mozgásszínházi montázst mutatott be az Első Magyar Versszínház és a Bonyhádi Művészeti Műhely. Világszenzációt jelentett a MoltOpera színeiben pódiumra lépő Magyaróvári Viktor Kayamar, aki világszerte egyedülálló módon, egyszerre négy hangon énekel. Improvizatív játék részese volt: helyben kapott egy verset, amit azonnal, a zenekari kíséretet is a hangjával megjelenítve adott elő. Bájos történeteket varázsolt elő Tenczler Tímea és Fridrik Noémi színész, és Tóth Zsóka előadóművész. A nem hivatásos versmondóknál a legnagyobb sikert a húsz éve egyesületi tag szerencsi néni, a 91 éves Mihályi Jánosné, valamint a Gerjenről érkező hétéves Tóth Flóra aratta, akik profi módon bilincselték le a közönséget. A vajdasági tagszervezet elnöke, Hajvert Ákos a határon túli magyarság nevében beszélt az ott élők anyanyelvi és költészeti kötődéséről, és több társszervezet vezetője is elismeréssel szólt a Magyar Versmondók Egyesületének munkájáról, többek között Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, Regős János, a Szín-Játékos Szövetség elnöke és Bartók László korábbi elnök, Döbörhegy polgármestere. A nem hivatásos művészek között a versmondó versenyek legjobbjai léptek színpadra: Basa Bella, Herbály Jánosné, Horvát Marin, Baráth Zsófi, Tóth Péter, Újvári Bors Benedek és Varga Döníz. A GálaEst maratoni hosszúságú lett, ám olyan pillanatok születtek, amelyek irodalomtörténeti és színházi szempontból is páratlanok, és a közönség ezt mindvégig díjazta.
Egy nappal korábban, április 14-én szombaton Keltsd életre címmel rendezett szakmai konferenciát a Magyar Versmondók Egyesülete. A verses drámáktól a versszínházi műfajig, a pódiumművészet történetétől a jelen médiájáig rendkívül széles körből merítettek az előadók. Előadást tartott Bőhm Edit, a nyelv- és irodalomtudományok kandidátusa, Fodor Tamás rendező, színész, a Stúdió K igazgatója, Solténszky Tibor rendező, a Színházi Dramaturgok Céhének alelnöke, Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, Lutter Imre producer, előadóművész, a myspace produkció vezetője és a Kaleidoszkóp VersFesztivál igazgatója, Tóth Zsuzsanna előadóművész, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársa, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és a Versmondó folyóirat főszerkesztője, Bors Anikó előadóművész és Havas Judit előadóművész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
A konferenciával párhuzamosan a Klubrádió Klubdélelőtt című műsora teljes egészében a Magyar Versmondók Egyesületével foglalkozott, mély és izgalmas beszélgetéseket hallhattunk a fellépő művészekkel, alkotókkal és tudósokkal.
A Magyar Versmondók Egyesülete a húszéves jubileum jegyében folytatja az ünneplést: a Kávészünet zenekar és Lutter Imre előadóművész a Veszprémi Petőfi Színházban tartott kedden este előadóestet, beindulnak a tavaszi nagy versmondó versenyek, a nyári időszakban a versművészeti táborok, és hamarosan megnyílik a jelentkezés az őszi 14. Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztiválra is.