Ugrás a tartalomra

Szerződéses katonák, tartalékosok, afgán kivonulás…

Létrehozva
A Citromfa Politikai Műhely meghívására csütörtök délután a Miskolci Egyetemre látogatott Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki az érdeklődők számára először elemzést adott a honvédelem, az euroatlanti elkötelezettség fontosságáról, majd hallgatói kérdésekre válaszolt.
Információnk szerint Hende Csaba az egyetemi programja előtt a miskolci városházára látogatott, ahol rövid tárgyalást folytatott Kriza Ákos polgármesterrel. Átbeszélték a város és a minisztérium közötti együttműködési lehetőségeket. Az egyetemen diákok és külső érdeklődők is várták a minisztert. Meglepő volt, hogy a hallgatóságnak nagyjából a fele nő volt – ez is jelzi, hogy a politika, illetve a honvédelem a „gyengébb nemet” is érdekli. Miskolci látogatása alkalmából interjút adott lapunknak Hende Csaba.
 
hende-csaba-120426ml_02.jpg

– Borsodban korábban is népszerű volt a katonaság, mint szakma. A szerződéses katonaság mennyire népszerű véleménye szerint a régióban, a szerződők száma alapján? – kérdeztük a minisztert.
– Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből szerződéses szolgálatra 2011. év folyamán 40 fő vonult be, ami átlagosnak mondható országos összehasonlításban. A felvételben részesülők természetesen az alkalmassági vizsgálatokon részt vett és megfeleltek közül kerülnek ki. A jelentkezések számáról elmondható, hogy a honvédség feltöltési létszámigényének megfelelő számban érdeklődnek a pálya iránt. Fontos megjegyezni, hogy mivel a Magyar Honvédség (a korábbi időszakokhoz képest) nem szenved égető létszámhiányban, a minőségi toborzáson, illetve kiválasztáson van a fő hangsúly. A jelentkezési szándék, vagy az elkötelezettség, esetleg az alkalmasság még nem jelenti automatikusan a felvételt is, hiszen a jók közül is csak a legjobbak kerülhetnek a szervezetbe. Mindezt a sokrétű hazai és külföldi feladat, illetve a NATO szövetségi rendszerből fakadó szerepvállalások, és ezek végrehajtásának színvonala indokolja.
 
– Az önkéntes tartalékos rendszer feltöltése hogy halad?
– Az önkéntes tartalékos rendszer létrehozása a rendszerváltozás óta a legnagyobb szabású haderő-fejlesztési vállalkozás. Lefektettük az Országgyűléssel együttműködve a jogi kereteket: összesen 28 jogszabály került megalkotásra vagy módosításra az alaptörvénytől a miniszteri rendeletekig bezárólag. Fő komponense ennek a rendszernek: az önkéntes védelmi tartalékosok, akik területvédelmi alapfeladat ellátására kerülnek alkalmazásra, elsődlegesen őrzés-védelemre, katasztrófavédelmi feladatokra és az úgynevezett befogadó nemzeti támogatás feladataira, az önkéntes műveleti tartalékos feladatra viszont az, hogy a Magyar Honvédség valamennyi feladatára korlátozás nélkül azonnal igénybe vehetőek legyenek.
2011 elején megkezdődött a feltöltés. Szándékunk szerint 2014 végére a teljes engedélyezett 8 ezer fős létszámot el fogjuk érni. Az április 20-i állapotok szerint 1978 fő önkéntes védelmi tartalékosunk van, ők már szolgálatban vannak. A műveleti tartalékos beosztások száma összesen 5576 fő (ez keretszám), abból január 1-je óta ezekre a helyekre 2885 fő regisztrált, közülük pedig 558 fővel már meg is kötöttük a szerződést. Megteremtettük ugyanakkor a munkaügyi garanciákat az önkéntes tartalékos katonák, illetve a munkáltatóik számára, hiszen nem érheti semmiféle hátrány sem a munkáltatót, sem a munkavállalót. Felmondási védelmet biztosítottunk, a tartalékos katonák, a közszolgálati tisztviselők besorolási megállapításánál pedig kétszeres mértékben kell figyelembe venni az önkéntes tartalékosként eltöltött szolgálati időt.
 
hende-csaba-120426ml_13.jpg

– Folyamatosan egyeztetnek az USA és az afgán vezetés közt a csapatcsökkentésekről, kivonulásról. Mikor várható a magyar kontingens kivonása?
– Hazánk Afganisztán-politikája változatlan, a kormány továbbra is elkötelezett Afganisztán stabilitása mellett. Az egyeztetések fontosak, hiszen a NATO ISAF misszióban szerepet vállaló 50 ország katona-politikai tevékenységét össze kell hangolni, és a döntéseket az afgánokkal együtt, közösen kell meghozni, hiszen az ő országuk jövőjéről van szó. Magyarország a 2010-es lisszaboni NATO-csúcson elfogadott „együtt be-együtt ki” elvét vallja továbbra is, amely azt jelenti, hogy a tagállamok 2014-ben fogják majd kivonni a harcoló erőiket Afganisztánból, de 2014 után is támogatni fogják az afgán biztonsági szektort. Addig a fő célunk a NATO többi tagállamával közösen az, hogy az afgán hadsereget minél jobban kiképezzük és felkészítésük, hogy az afgán kormány minél hamarabb képes legyen önerőből fenntartani a biztonságot az országban. Méltón lehetünk büszkék az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinkra, akik munkájukkal megbecsülést és elismerést hoznak Magyarországnak a NATO-ban. Emellett pedig a nemzetközi békeműveletekben szerzett katonai tapasztalat és tudás elengedhetetlen a haza védelmének szempontjából.

Csontos László