Gyülvészi István 1929-ben született. Testnevelő tanár diplomáját 1952-ben a Testnevelési Főiskolán (TF) szerezte. 1962–1978-ig Miskolcon a Kilián György és a Herman Ottó Gimnáziumban tanított, ahol feleségével együtt teremtettek kiváló sportéletet. Huszonöt éven keresztül tanított a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában, a Lévay József Református Gimnázium újraindulásától pedig vállalta a testnevelés megszervezését az iskolában, ahol egykor érettségizett, és nyugállományba vonulásáig utóbbi két iskolában oktatott párhuzamosan.
– A „gyerekanyag” az évtizedek során nem változott jelentősen, az azonban különbség, hogy a tanításon kívüli edzésekre, versenyekre régen maguktól jöttek a gyerekek, ma viszont úgy kell őket „hálóval” fogni – emlékszik vissza Gyülvészi István. Ami – teszi hozzá – nem meglepő, hiszen 54 év alatt az egész világ nagyot változott, régen az egész társadalomban nagyobb volt a fegyelem, a modern technika azonban sok mindent megváltoztatott, az elszívó ereje pedig éppen a testnevelésben érezteti hatását leginkább.
– A test és a szellem műveléséért dolgoztam egész életemben. A testnevelés hozzátartozik az egészséges életvitelhez, s ilyformán befolyásolja az egész életünket. Nagy bajnak látom azt, hogy ma már nem koordinálják a szabadidő hasznos eltöltését, ennek hatása nagyon érződik a mai ifjúság egészségi állapotán – vélekedik a legendás tanáregyéniség.
Õ maga – mint mondja – a sporttal egészen fiatalon került kapcsolatba, előbb az Edelényi Bányász, később a TF csapatának játékosa volt, egy lábsérülést követően kezdett kézilabdázni. Miskolcra kerülve bekapcsolódott a megye kézilabdaéletébe, előbb a miskolci pedagógusok csapatának, a Fáklyának, majd a Miskolci Vörös Meteornak volt edzője, a Miskolci Munkás Testedző Egyesületnek pedig éveken keresztül játékosa. Munkája mellett elnöke volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kézilabda Szövetségnek és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, megyei szervezetének.
Kiváló pedagógiai tevékenységéért számos kitüntetést kapott, legutóbb tavaly a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán Matolay Életműdíjat. Gyülvészi István életútja mindenki számára követésre méltó példa lehet, ennek elismerése a Gálffy Ignác-életműdíj.
T. Á.
– A „gyerekanyag” az évtizedek során nem változott jelentősen, az azonban különbség, hogy a tanításon kívüli edzésekre, versenyekre régen maguktól jöttek a gyerekek, ma viszont úgy kell őket „hálóval” fogni – emlékszik vissza Gyülvészi István. Ami – teszi hozzá – nem meglepő, hiszen 54 év alatt az egész világ nagyot változott, régen az egész társadalomban nagyobb volt a fegyelem, a modern technika azonban sok mindent megváltoztatott, az elszívó ereje pedig éppen a testnevelésben érezteti hatását leginkább.
– A test és a szellem műveléséért dolgoztam egész életemben. A testnevelés hozzátartozik az egészséges életvitelhez, s ilyformán befolyásolja az egész életünket. Nagy bajnak látom azt, hogy ma már nem koordinálják a szabadidő hasznos eltöltését, ennek hatása nagyon érződik a mai ifjúság egészségi állapotán – vélekedik a legendás tanáregyéniség.
Õ maga – mint mondja – a sporttal egészen fiatalon került kapcsolatba, előbb az Edelényi Bányász, később a TF csapatának játékosa volt, egy lábsérülést követően kezdett kézilabdázni. Miskolcra kerülve bekapcsolódott a megye kézilabdaéletébe, előbb a miskolci pedagógusok csapatának, a Fáklyának, majd a Miskolci Vörös Meteornak volt edzője, a Miskolci Munkás Testedző Egyesületnek pedig éveken keresztül játékosa. Munkája mellett elnöke volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kézilabda Szövetségnek és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, megyei szervezetének.
Kiváló pedagógiai tevékenységéért számos kitüntetést kapott, legutóbb tavaly a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán Matolay Életműdíjat. Gyülvészi István életútja mindenki számára követésre méltó példa lehet, ennek elismerése a Gálffy Ignác-életműdíj.
T. Á.