Befejeződött az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásában a „Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” című, KEOP projekt, amely 2009. júniusában indult. A projekt végén szakmai prezentációt és lakossági tájékoztatót tartottak csütörtökön a polgármesteri hivatal Petőfi utcai tanácstermében, hogy a szakmával és a lakossággal is megismertessék a projekt tartalmát. A prezentációt megelőző sajtótájékoztatón Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere elmondta: ő személy szerint nagyon szereti a miskolci csapvizet és bátran ajánlja az ideérkező vendégeknek is. A városvezetés célja az, hogy ilyen jó minőségű is maradjon a víz. Hangsúlyozta, a vízminőség, illetve annak védelme közügy, a lakókkal, cégekkel, a hatóságokkal kell közösen a városnak mindent megtennie érte. Miskolcon ez az összefogás jól tetten érhető, kevés a vízbázist veszélyeztető tevékenység.
A projekt kapcsán az alpolgármester elmondta, 334 millió 567 ezer forintos támogatást kapott a kohéziós alapból rá Miskolc, és fontos hangsúlyozni, hogy száz százalékos támogatottságú programról van szó. Május 31-el lezárult a projekt, a munkát elvégezték.
A vízbázis biztonságba helyezése volt a cél, hogy ötven év múlva is tiszta legyen az ivóvíz, mondta el Gondár Károly, a kivitelező Smaragd-GSH Kft. ügyvezetője. A munka az állapotfelméréssel kezdődött, sorba vették a szennyező forrásokat, illetve meghatározták azokat a térrészeket, amelyekből pár nap, vagy akár évek alatt a vízcsepp bejut a forrásokba. Számtalan kutatás és vizsgálat alapján készült egy áramlási modellezés, amely az alapot szolgáltatja a karsztos vízbázis felméréséhez.
Kiépült a védőterület, amely – mint Gondár Károly hangsúlyozta – jogi védelmet is kapott a Kormányrendeletnek köszönhetően. A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózatot is kiépítették: a hegység vízföldtanilag fontosabb pontjain 10 új észlelőkút készült, valamint 10 már meglévő észlelőkutat felújították. A kutak folyamatos észlelése lehetővé teszi az üzemeltető részére a gyors döntések meghozatalát. A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra. A megfigyelő kutakon kívül, az észlelőhálózat keretében 3 vízhozam mérő műtárgy épült a Szinván és a Hejő-patakon, amivel a természetvédelem és a szakemberek régi vágya teljesül, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek.
A fokozottan sérülékeny vízbázis jó állapotát az önkormányzati rendezési tervekbe is beépülő, az egyes védőövezetekhez kapcsolódó szabályozás biztosítja majd a közeljövőben. A projekt során elkészült állapotértékelés eredményeképpen meghatározásra kerültek az intézkedést igénylő feladatok, felszámolást igénylő szennyezőforrások. A vízmű működését segíti az észlelőkutakból és vízhozammérő műtárgyakból álló monitoringhálózat.
A projekt záró rendezvénye a sajtótájékoztatót követően egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai prezentációval folytatódott, melyet Gondár Károly tartott.
13 órakor pedig lakossági tájékoztató kezdődött, melynek kapcsán Pfliegler Péter hangsúlyozta, ez is jelzi az önkormányzat azon törekvését, hogy egy beruházás kapcsán fontosnak és előfeltételnek tartják a lakossági véleményeket, így ezeket a projektek előtt, közben és a végén is kikérik.
A lakossági tájékoztatón többek között az alábbi kérdések hangzottak el, melyekre Üszögh Lajos a MIVÍZ Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt:
– Mit jelent az, hogy diagnosztikai vizsgálatok?
A diagnosztika szó más területről is ismeretes, így az egészségügy is használja ezt a kifejezést. Egyszerű szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy van egy probléma, amelyet minél sokrétűbben és mélyrehatóbban kell megvizsgálni, hogy a megszűntetésére a megoldást megkapjuk. Nincs ez másképpen a miskolci karsztforrások esetében sem, hiszen tudomásunk szerint léteznek a karsztforrásaink vízutánpótlási területén olyan, számos veszélyes közelségben lévő szennyező forrás, mely az ivóvízbázisainkra nézve veszélyesek. A diagnosztikai pályázat azt a célt szolgálta, hogy megvizsgálta a karsztforrásaink védettségét, és a szennyező források felszámolásához a legjobb megoldást dolgozta ki, mely a miskolci ivóvízbázisok biztonsága helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges.
– Mi az hogy figyelőkút, ebből termel vizet a vízmű?
Nem, a vízmű ezen kutakból nem termel vizet. A megfigyelőkutak ellenőrző célt szolgálnak, mely az üzemeltetőre vonatkozóan jogszabályi előírás. A megfigyelőkutakon méréseket végzünk a karsztvíz szintjére vonatkozóan, illetve bizonyos kijelölt figyelő kutakon az esetleges levonuló árhullám előrejelzését tudjuk regisztrálni a víz minőségének változásából. Ezek a mérések a vízműnek szolgálnak hasznos információkkal az üzemeltetés szempontjából. A pályázat során megvalósult megfigyelő kutakban állandó adatgyűjtés folyik, a behelyezett adatgyűjtő egységek segítségével, mely a legkorszerűbb technika korunkban.
H. I.
Fotó: Mocsári L.
A projekt kapcsán az alpolgármester elmondta, 334 millió 567 ezer forintos támogatást kapott a kohéziós alapból rá Miskolc, és fontos hangsúlyozni, hogy száz százalékos támogatottságú programról van szó. Május 31-el lezárult a projekt, a munkát elvégezték.
A vízbázis biztonságba helyezése volt a cél, hogy ötven év múlva is tiszta legyen az ivóvíz, mondta el Gondár Károly, a kivitelező Smaragd-GSH Kft. ügyvezetője. A munka az állapotfelméréssel kezdődött, sorba vették a szennyező forrásokat, illetve meghatározták azokat a térrészeket, amelyekből pár nap, vagy akár évek alatt a vízcsepp bejut a forrásokba. Számtalan kutatás és vizsgálat alapján készült egy áramlási modellezés, amely az alapot szolgáltatja a karsztos vízbázis felméréséhez.
Kiépült a védőterület, amely – mint Gondár Károly hangsúlyozta – jogi védelmet is kapott a Kormányrendeletnek köszönhetően. A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózatot is kiépítették: a hegység vízföldtanilag fontosabb pontjain 10 új észlelőkút készült, valamint 10 már meglévő észlelőkutat felújították. A kutak folyamatos észlelése lehetővé teszi az üzemeltető részére a gyors döntések meghozatalát. A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra. A megfigyelő kutakon kívül, az észlelőhálózat keretében 3 vízhozam mérő műtárgy épült a Szinván és a Hejő-patakon, amivel a természetvédelem és a szakemberek régi vágya teljesül, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek.
A fokozottan sérülékeny vízbázis jó állapotát az önkormányzati rendezési tervekbe is beépülő, az egyes védőövezetekhez kapcsolódó szabályozás biztosítja majd a közeljövőben. A projekt során elkészült állapotértékelés eredményeképpen meghatározásra kerültek az intézkedést igénylő feladatok, felszámolást igénylő szennyezőforrások. A vízmű működését segíti az észlelőkutakból és vízhozammérő műtárgyakból álló monitoringhálózat.
A projekt záró rendezvénye a sajtótájékoztatót követően egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai prezentációval folytatódott, melyet Gondár Károly tartott.
13 órakor pedig lakossági tájékoztató kezdődött, melynek kapcsán Pfliegler Péter hangsúlyozta, ez is jelzi az önkormányzat azon törekvését, hogy egy beruházás kapcsán fontosnak és előfeltételnek tartják a lakossági véleményeket, így ezeket a projektek előtt, közben és a végén is kikérik.
A lakossági tájékoztatón többek között az alábbi kérdések hangzottak el, melyekre Üszögh Lajos a MIVÍZ Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt:
– Mit jelent az, hogy diagnosztikai vizsgálatok?
A diagnosztika szó más területről is ismeretes, így az egészségügy is használja ezt a kifejezést. Egyszerű szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy van egy probléma, amelyet minél sokrétűbben és mélyrehatóbban kell megvizsgálni, hogy a megszűntetésére a megoldást megkapjuk. Nincs ez másképpen a miskolci karsztforrások esetében sem, hiszen tudomásunk szerint léteznek a karsztforrásaink vízutánpótlási területén olyan, számos veszélyes közelségben lévő szennyező forrás, mely az ivóvízbázisainkra nézve veszélyesek. A diagnosztikai pályázat azt a célt szolgálta, hogy megvizsgálta a karsztforrásaink védettségét, és a szennyező források felszámolásához a legjobb megoldást dolgozta ki, mely a miskolci ivóvízbázisok biztonsága helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges.
– Mi az hogy figyelőkút, ebből termel vizet a vízmű?
Nem, a vízmű ezen kutakból nem termel vizet. A megfigyelőkutak ellenőrző célt szolgálnak, mely az üzemeltetőre vonatkozóan jogszabályi előírás. A megfigyelőkutakon méréseket végzünk a karsztvíz szintjére vonatkozóan, illetve bizonyos kijelölt figyelő kutakon az esetleges levonuló árhullám előrejelzését tudjuk regisztrálni a víz minőségének változásából. Ezek a mérések a vízműnek szolgálnak hasznos információkkal az üzemeltetés szempontjából. A pályázat során megvalósult megfigyelő kutakban állandó adatgyűjtés folyik, a behelyezett adatgyűjtő egységek segítségével, mely a legkorszerűbb technika korunkban.
H. I.
Fotó: Mocsári L.