Aki evett már kiskertben termelt paradicsomot, háztájban kapirgáló tyúkból főzött húslevest, adalékanyagok, ízfokozók nélkül, csak gyümölcsből főzött „nagymama lekvárját”, az tudja csak igazán, hogy a magyar mezőgazdaság a manapság szinte csak pejoratív éllel használt parasztok világszínvonalú élelmiszer előállítására képesek. A magyar föld adottságaira és a kistermelők szakértelmére alapozva szeretné beindítani a Helyi termék - helyi fogyasztás projektet a Bükk-Makk LEADER Kft., hogy jó minőségű élelmiszer kerüljön az itt élők asztalára, a fogyasztás által pedig jövedelemhez jussanak a vidéken élők – derült ki a Miskolcon tartott sajtótájékoztatón.
– A franciák a 70-es évek második felére döbbentek rá, hogy a vidék nem képes megtartani a népességet, a fiatalságot. Ennek megoldására találták ki a LEADER programot, amely lényege, hogy a helyben élők véleményére alapozott fejlesztésekhez forrást biztosítanak, a végén pedig kőkemény számonkérés következik – foglalta össze röviden a vidékfejlesztés stratégia lényegét a 44 települést összefogó Bükk-MAK LEADER-hez csatlakozott Boróka- Kertészet Kft. ügyvezetője, Varga Tibor. Szervezőmérnökként nem volt számára idegen a kereskedelemszervezés.
A lehetőségek adottak, hiszen az elmúlt években jogi értelemben rendezték a kistermelők státuszát, egyértelműsítették az otthoni élelmiszer előállítás feltételeit. A háztájban megtermelt élelmiszerek értékesítésére sem kell újat kitalálni Varga Tibor szerint csupán az egykor jól működő áfész rendszer adaptálni a mostani gazdasági viszonyokra, amely fontos jövedelemszerző forrása volt a vidéki lakosságnak, és most is az lehet. A helyi termék-helyi fogyasztás program beindítására kidolgozott projekttel sikeresen pályáztak. Ennek keretében három dolgot szeretnének megvalósítani: először is egy termelői adatbázist alakítanak ki, hogy lássák, pontosan milyen termékekre számíthatnak, utána lehet az értékesítést, vagyis a kereskedelmet megszervezni. Itt fontosnak tartotta Varga Tibor megemlíteni, hogy Miskolc városa is csatlakozott, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a helyi intézményeket a térségben termelt élelmiszerekkel lássák el. Ezen túlmenően online, elektronikus piacteret kívánnak kialakítani, valamint mobilárudát, amely például előre meghatározott menetrend szerint megjelenne Miskolc meghatározott pontjain és a térségben termelt friss, minőségi élelmiszert kínálna eladásra a lakóknak.
– Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen kezdjenek újra termelni, értéket előállítani. A sok helyen látható elhagyott, parlagföldeket újra megműveljék. Ha a leaderhez csatlakozott 44 településen csupán 5-5 család, 3-3 fővel kezd el helyi terméket előállítani az 660 munkahelyet jelent. Utána néztünk, megyénkben 15 ennél nagyobb foglalkoztató van – vizionálta a jövőben rejlő lehetőségeket Varga Tibor. A projekthez csatlakozó másik pályázati ötletük is van, amely keretében a helyi termékek megkülönböztetésére saját emblémát szeretnének meghonosítani.
Az ötlet életképesnek tűnik, viszont ne feledjük, még az útnak a legelején járnak, ráadásul korábban már többen próbálkoztak hasonlóval, de a tömegszintet még egyik esetben sem sikerült elérni. Az élelmiszerpiac meghatározói még mindig a nagyáruházak.
Cs. L.
– A franciák a 70-es évek második felére döbbentek rá, hogy a vidék nem képes megtartani a népességet, a fiatalságot. Ennek megoldására találták ki a LEADER programot, amely lényege, hogy a helyben élők véleményére alapozott fejlesztésekhez forrást biztosítanak, a végén pedig kőkemény számonkérés következik – foglalta össze röviden a vidékfejlesztés stratégia lényegét a 44 települést összefogó Bükk-MAK LEADER-hez csatlakozott Boróka- Kertészet Kft. ügyvezetője, Varga Tibor. Szervezőmérnökként nem volt számára idegen a kereskedelemszervezés.
A lehetőségek adottak, hiszen az elmúlt években jogi értelemben rendezték a kistermelők státuszát, egyértelműsítették az otthoni élelmiszer előállítás feltételeit. A háztájban megtermelt élelmiszerek értékesítésére sem kell újat kitalálni Varga Tibor szerint csupán az egykor jól működő áfész rendszer adaptálni a mostani gazdasági viszonyokra, amely fontos jövedelemszerző forrása volt a vidéki lakosságnak, és most is az lehet. A helyi termék-helyi fogyasztás program beindítására kidolgozott projekttel sikeresen pályáztak. Ennek keretében három dolgot szeretnének megvalósítani: először is egy termelői adatbázist alakítanak ki, hogy lássák, pontosan milyen termékekre számíthatnak, utána lehet az értékesítést, vagyis a kereskedelmet megszervezni. Itt fontosnak tartotta Varga Tibor megemlíteni, hogy Miskolc városa is csatlakozott, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a helyi intézményeket a térségben termelt élelmiszerekkel lássák el. Ezen túlmenően online, elektronikus piacteret kívánnak kialakítani, valamint mobilárudát, amely például előre meghatározott menetrend szerint megjelenne Miskolc meghatározott pontjain és a térségben termelt friss, minőségi élelmiszert kínálna eladásra a lakóknak.
– Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen kezdjenek újra termelni, értéket előállítani. A sok helyen látható elhagyott, parlagföldeket újra megműveljék. Ha a leaderhez csatlakozott 44 településen csupán 5-5 család, 3-3 fővel kezd el helyi terméket előállítani az 660 munkahelyet jelent. Utána néztünk, megyénkben 15 ennél nagyobb foglalkoztató van – vizionálta a jövőben rejlő lehetőségeket Varga Tibor. A projekthez csatlakozó másik pályázati ötletük is van, amely keretében a helyi termékek megkülönböztetésére saját emblémát szeretnének meghonosítani.
Az ötlet életképesnek tűnik, viszont ne feledjük, még az útnak a legelején járnak, ráadásul korábban már többen próbálkoztak hasonlóval, de a tömegszintet még egyik esetben sem sikerült elérni. Az élelmiszerpiac meghatározói még mindig a nagyáruházak.
Cs. L.