–Tavaly áprilisban kezdte meg működését a Miskolci Egyetem négy kiválósági központja. Az ezekben működő húsz, nemzetközi szintű tudományos műhely megteremti a feltételeket a fiatal kutatók helyben tartására és régióbeli letelepítésére is. Õk a jövőjük garanciáját itt látják – foglalta össze a projekt lényegét Gácsi Zoltán, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja, a projekt szakmai vezetője a konferencia előtti sajtótájékoztatón.
Hozzátette, az egyéves munka eredményei nem merülnek ki annyiban, hogy a tudományos műhelyek létrehozásával nagyszámú fiatal doktoranduszt és mesterképzésben résztvevő hallgatót sikerült bevonni a kutatás-fejlesztésbe (K+F), mivel az iparágak számára is vonzó az itt folyó munka.
–A Miskolci Egyetem fejlődésén keresztül a régió gazdasági és társadalmi előrelépését is szolgálja a projekt – hangsúlyozta a szakmai vezető.
Szemmelveisz Tamás projektmenedzser elmondta, négy olyan kutatási központot hoztak létre az egyetem stratégiai kutatási területein, melyet a K+F-ben stratégiai jelentőségűnek ítéltek. Ezek pedig a következők: a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodási, az alkalmazott anyagtudományi és nanotechnológiai, valamint a mechatronikai és logisztikai kiválósági központ, a negyedik pedig az innovatív gépészeti technológiák és tervezési módszerek nevet viseli.
Madarász Tamás egyetemi docens, a projekt stratégiai vezetője hozzátette, a projekt egyik szerződéses kötelezettsége volt, hogy stratégiát készítsenek a kiválósági központok kutatási tevékenységére. Idén márciustól azonban minden felsőoktatási intézménynek el kell készítenie az intézményfejlesztési tervét is, mely a következő években meghatározza majd az intézmény finanszírozását.
–A projektben elkészített stratégia, illetve annak megállapításai közül többet át tudtunk emelni az intézményfejlesztési tervbe. Ilyen például az, hogy a Miskolci Egyetem beiskolázását szélesíteni kell, nemzetközi léptékűvé kell tenni, vagy az idegennyelvi képzésben jelentős áttörést kell elérni – mondta a stratégiai vezető.
Még fejlesztésre szorul Gácsi Zoltán szerint a fókuszterületek kijelölése, és az igazán sikeres kutatói csoportok erősítését, valamint az igazán kiemelkedő kutatók támogatását is tovább kell fokozni. A projekt 2013 februárjában zárul, ekkor fejeződik be a finanszírozása. Mint a projekt szakmai vezetője elmondta, a pályázatban kötelezettséget vállaltak a folytatásra, így 2013-tól önfenntartóvá kell válniuk. Gácsi Zoltán reményét fejezte ki abban, hogy minden kiválósági központ képes lesz erre az ipari megbízásoknak köszönhetően.
Szöveg és kép: Kujan I.
Hozzátette, az egyéves munka eredményei nem merülnek ki annyiban, hogy a tudományos műhelyek létrehozásával nagyszámú fiatal doktoranduszt és mesterképzésben résztvevő hallgatót sikerült bevonni a kutatás-fejlesztésbe (K+F), mivel az iparágak számára is vonzó az itt folyó munka.
–A Miskolci Egyetem fejlődésén keresztül a régió gazdasági és társadalmi előrelépését is szolgálja a projekt – hangsúlyozta a szakmai vezető.
Szemmelveisz Tamás projektmenedzser elmondta, négy olyan kutatási központot hoztak létre az egyetem stratégiai kutatási területein, melyet a K+F-ben stratégiai jelentőségűnek ítéltek. Ezek pedig a következők: a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodási, az alkalmazott anyagtudományi és nanotechnológiai, valamint a mechatronikai és logisztikai kiválósági központ, a negyedik pedig az innovatív gépészeti technológiák és tervezési módszerek nevet viseli.
Madarász Tamás egyetemi docens, a projekt stratégiai vezetője hozzátette, a projekt egyik szerződéses kötelezettsége volt, hogy stratégiát készítsenek a kiválósági központok kutatási tevékenységére. Idén márciustól azonban minden felsőoktatási intézménynek el kell készítenie az intézményfejlesztési tervét is, mely a következő években meghatározza majd az intézmény finanszírozását.
–A projektben elkészített stratégia, illetve annak megállapításai közül többet át tudtunk emelni az intézményfejlesztési tervbe. Ilyen például az, hogy a Miskolci Egyetem beiskolázását szélesíteni kell, nemzetközi léptékűvé kell tenni, vagy az idegennyelvi képzésben jelentős áttörést kell elérni – mondta a stratégiai vezető.
Még fejlesztésre szorul Gácsi Zoltán szerint a fókuszterületek kijelölése, és az igazán sikeres kutatói csoportok erősítését, valamint az igazán kiemelkedő kutatók támogatását is tovább kell fokozni. A projekt 2013 februárjában zárul, ekkor fejeződik be a finanszírozása. Mint a projekt szakmai vezetője elmondta, a pályázatban kötelezettséget vállaltak a folytatásra, így 2013-tól önfenntartóvá kell válniuk. Gácsi Zoltán reményét fejezte ki abban, hogy minden kiválósági központ képes lesz erre az ipari megbízásoknak köszönhetően.
Szöveg és kép: Kujan I.