A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete a City Hotelban rendezett szakmai konferenciát. Mivel Bihall Tamás elnöknek halaszthatatlan tárgyalása volt a fővárosban, ezért Szitárcsik Anna titkár köszöntötte az előadókat, vendégeket, külön kiemelve Kopátsy Sándor közgazdászt. Röviden bemutatta az 1894-ben alapított társaságot, amelynek országosan mintegy 5 ezer tagja van, ezen belül a megyei szervezetnek 204, üzletemberek, bankárok, egyetemi oktatók, önkormányzati vezetők. A konferenciával kapcsolatban emlékeztetett, hogy fontos megyénk gazdasági helyzetének a tisztán látása, s erre alapozva közösen keressék a válságból kivezető utat.
Szitárcsik Anna emlékeztetett, hogy megyénk már két évtizede folyamatos válságban van, a 2008-as is elért ide, de korábban a kohászat és a bányászat leépülése, a gépipar részleges megszűnésével kellett megküzdeni. A GDP alapján országon belül az utolsók közé tartozunk, az EU-n belül a régió az utolsó harmadban van, ott se az élen. Magas a munkanélküliség, amely jellemzője az alacsonyan képzettek és a tartós munkanélküliek nagy aránya. A kistérségek közt jelentős az eltérés. Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros a fejlettebb kategóriába tartozik. Jelentős az elvándorlás, elsősorban a jól képzett fiatalok körében. Szerencsére vannak jól működő cégek is, mint például a TVK, BC. A vegyipar, energetika és részben a gépipar húzza a megyét.
Olasz András, a NAV megyei adóigazgatóságának igazgatója néhány szám segítségével elhelyezte megyénket az országos viszonyrendszerben: a lakosság közel 7 százaléka él Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a foglalkoztatottaknak viszont kevesebb, mint 6 százaléka, a befizetett adók tekintetében viszont 3 százalék alatt vagyunk… A megyében zajló gazdasági folyamatok tendenciájukban alapvetően követik az országost – azonban, mint a számokból kiderül, alacsonyabb szinten. Az elmúlt évben viszont a növekedés meghaladta az országost, amelyet a gépgyártás (ezen belül járműgyártás, elektronikai termékek) húzott a 22 százalékos bővülésével.
Részletesen elemezte a népességviszonyokat, amely jellemzője a természetes fogyás (miközben egy társadalmi csoportban dinamikus szaporodás figyelhető meg), a nemzetközi migráció nullszaldós, a belső migráció viszont szavaival élve meglehetőségen tragikus. Ráadásul leginkább a szakképzett munkaerő vándorol el, ami a jövőre nézve negatív hatású.
A gazdasági helyzetünket jellemezve Olasz András elmondta, az országos GDP 60 százalékát termeljük, az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számolt EU átlagnap pedig a 39 százalékát. A három, élen álló kistérségünk országosan is jónak tekinthető a hozzáadott érték alapján, vannak azonban nagyon lemaradottak. Az export a 2009-es mélypont után beindult, a 2011-es növekedés viszont lelassulni látszik az adatok alapján. A belföldi értékesítés pedig nem tud kimozdulni a holtpontról. Amennyiben ágazatonként vizsgáljuk megyénk gazdaságát, akkor a feldolgozóipar a meghatározó, ezen belül is egyre inkább a gépgyártás, amely főleg exportra termel. A vegyiparban szerényebb a bűvülés üteme.
A konferencia további előadásokkal, szakmai hozzászólásokkal folytatódott.
Cs. L.