Az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének Elektronikus ábrázolás szakának harminc hallgatója arculati terveket, plakátokat készített, s új logót tervezett a miskolci nemzetinek. A legjobb tizenöt munkát kiállították a papírboltban, hogy a miskolciak megismerjék azokat, s szavazhassanak a legjobban tetsző logóra, digitális arculatra és plakátra. Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház vezetője például Kónya Réka arculattervét díjazta egy szavazattal.

A június 17-ig látogatható tárlatot Keszég László rendező nyitotta meg. Mint mondta, a fiatalok április elején kapták feladatként a tervezést, hogy jelenítsék meg, mit jelent számukra a színház, illetve egy-egy választott darabhoz plakátot is álmodtak a főiskolások.

Kolláth Csaba a Seres Ildikó által rendezett zenés mesejátékhoz, az Óz, a nagy varázslóhoz készített plakátot. Mint mondta szeretett volna, egy kissé gyermeteg alkotást létrehozni, ami mindenképp megtartja a gyermeki tisztaságot.
– Sárga és kék színeket használtam, illetve a gonoszt feketével jelenítettem meg. A cél, hogy a plakát kiüssön, odavonzza a szemeket. A mese jellegzetes figuráit magam rajzoltam újra, úgynevezett vektorgrafikával készült az eladás papírbeharangozója, mert ezáltal még inkább meseszerű lett – mondta Kolláth Csaba, aki gyerekekkel is beszélgetett a tervezési folyamat során, hiszen az ő elképzeléseik fontosak, mert nekik készül elsősorban a plakát.

Oláh Pál egy igazi klasszikus és sötét darabot választott, ám korántsem hagyományos ábrázolásmódot alkalmazott. A Hamlet képi kivetülésénél természetesen a fekete szín nagy hangsúlyt kap, ezáltal sugallva a Kiss Csaba által rendezett darab eredendően nyomasztó hangulatát.

– Megrázó, sötét hangulatot szerettem volna tükrözni, hiszen a Hamlet nem egy vidám darab. A színháztól kaptunk a munka elején egy csomagot, amelyben nagyon sok fotó szerepelt, ebből választottam, és tettem elmosódottá. Az alkotás elkészítése közben folyamatosan a szeme előtt lebegett a Csarnok hangulata. Az, hogy nem egy klasszikus játszóhely, inkább egy kísérleti színpad, a közönség pedig közel ül. Nagyon szűk és magas térről van szó, ami nagyon tetszett, ezt a hangulatot adja vissza a plakát is – emelte ki. Mint mesélte, április elején körbevezették őket a színházban, hogy megérezzék annak hangulatát.
A logók megalkotása közben is a játszóhelyek miliőjét vette alapul Oláh Pál. Mint mondta, a színek fontosak. A Nagyszínház klasszikus, emelkedett hangulatát a vörös függöny megalapozza, így ezt a színt használta annak jelképeként, míg a kísérleti, személyes terű Csarnokhoz a neon zöld „adta magát” számára. A négy színpadot négy szín jelöli, amelyek összekeveredve válnak egységessé a Miskolci Nemzeti Színház logójában.

Kolláth Csaba és Oláh Pál alkotásai, arculati tervei mellett Antal István, Elek Margit, Gurka Lili, Herr Ágnes, Jánosi Nikolett, illetve Kónya Réka, Lovas Zoltán, Merlics Dezső, Szigethy Eszter, Szigethy Péter, Tóth Zoltán és Zeman Zoltán elképzeléseire szavazhatnak a miskolciak egészen június 17-ig, a régi papírboltban.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.

A június 17-ig látogatható tárlatot Keszég László rendező nyitotta meg. Mint mondta, a fiatalok április elején kapták feladatként a tervezést, hogy jelenítsék meg, mit jelent számukra a színház, illetve egy-egy választott darabhoz plakátot is álmodtak a főiskolások.

Kolláth Csaba a Seres Ildikó által rendezett zenés mesejátékhoz, az Óz, a nagy varázslóhoz készített plakátot. Mint mondta szeretett volna, egy kissé gyermeteg alkotást létrehozni, ami mindenképp megtartja a gyermeki tisztaságot.
– Sárga és kék színeket használtam, illetve a gonoszt feketével jelenítettem meg. A cél, hogy a plakát kiüssön, odavonzza a szemeket. A mese jellegzetes figuráit magam rajzoltam újra, úgynevezett vektorgrafikával készült az eladás papírbeharangozója, mert ezáltal még inkább meseszerű lett – mondta Kolláth Csaba, aki gyerekekkel is beszélgetett a tervezési folyamat során, hiszen az ő elképzeléseik fontosak, mert nekik készül elsősorban a plakát.

Oláh Pál egy igazi klasszikus és sötét darabot választott, ám korántsem hagyományos ábrázolásmódot alkalmazott. A Hamlet képi kivetülésénél természetesen a fekete szín nagy hangsúlyt kap, ezáltal sugallva a Kiss Csaba által rendezett darab eredendően nyomasztó hangulatát.

– Megrázó, sötét hangulatot szerettem volna tükrözni, hiszen a Hamlet nem egy vidám darab. A színháztól kaptunk a munka elején egy csomagot, amelyben nagyon sok fotó szerepelt, ebből választottam, és tettem elmosódottá. Az alkotás elkészítése közben folyamatosan a szeme előtt lebegett a Csarnok hangulata. Az, hogy nem egy klasszikus játszóhely, inkább egy kísérleti színpad, a közönség pedig közel ül. Nagyon szűk és magas térről van szó, ami nagyon tetszett, ezt a hangulatot adja vissza a plakát is – emelte ki. Mint mesélte, április elején körbevezették őket a színházban, hogy megérezzék annak hangulatát.
A logók megalkotása közben is a játszóhelyek miliőjét vette alapul Oláh Pál. Mint mondta, a színek fontosak. A Nagyszínház klasszikus, emelkedett hangulatát a vörös függöny megalapozza, így ezt a színt használta annak jelképeként, míg a kísérleti, személyes terű Csarnokhoz a neon zöld „adta magát” számára. A négy színpadot négy szín jelöli, amelyek összekeveredve válnak egységessé a Miskolci Nemzeti Színház logójában.

Kolláth Csaba és Oláh Pál alkotásai, arculati tervei mellett Antal István, Elek Margit, Gurka Lili, Herr Ágnes, Jánosi Nikolett, illetve Kónya Réka, Lovas Zoltán, Merlics Dezső, Szigethy Eszter, Szigethy Péter, Tóth Zoltán és Zeman Zoltán elképzeléseire szavazhatnak a miskolciak egészen június 17-ig, a régi papírboltban.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.