Bihall Tamás, a BOKIK elnöke a megbeszélés közben megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a Miskolci Egyetem jövőjét nagyban meghatározza, hogyan alakulnak ipari-gazdasági kapcsolatai. Ezzel ugyan több felsőoktatási intézmény is így van, de a Miskolci Egyetem egy olyan régióban működik, ahol elengedhetetlen a szoros kapcsolat a vállalatokkal. Ennek segítésére tíz, országos, de régió szinten is meghatározó vállalatot hívtak meg a konzultációra.
– Úgy gondolom, hogy az egyetem jövője szempontjából kulcsfontosságú ez az eszmecsere – hangsúlyozta Bihall Tamás. Mint elmondta, a vállalatvezetők véleményezték az egyetem intézményfejlesztési tervét, néhol kritikusan. Számos ötlet, javaslat elhangzott, köztük egy kemény észrevétel is: egy jóval ambíciózusabb, a műszaki karok kiválóságára alapozó tervet kell az egyetemnek elfogadnia – foglalta össze az elhangzottakat az Orbán Viktor miniszterelnöknek javaslatokat tevő legfelsőbb oktatási grémium, a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja.
A villamosmérnök-képzés elindítását valamennyi vállalat támogatta és javasolta, a vegyiparral kapcsolatos feladatok mellett. Mint a kamara elnöke fogalmazott, ha a vállalati célokkal találkozik az egyetemi képzés, akkor ezek a vállalatok képesek a finanszírozásra, valamint arra, hogy eszközöket, gépeket és berendezéseket biztosítsanak a minőségi egyetemi képzéshez.
– Valamennyien felajánlották – amit én rendkívüli módon üdvözlök –, hogy a gazdaságban vezető tapasztalatokat szerzett szakemberek oktassanak az egyetemen, legyen tehát élő ebben a formában is az egyetem és az ipar kapcsolata. Fontos ugyanakkor, hogy gyakorlati képzést nyújtó helyeken sajátíthassák el a szakmát a hallgatók. Ez a vállalati kör több száz hallgató számára tudja ezt biztosítani – hangsúlyozta.
Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora történelmi jelentőségűnek nevezte a konzultációt, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy ipari vállalatok vezető munkatársai mondtak volna véleményt az egyetem intézményfejlesztési tervéről, segítve ezzel abban, hogy még jobban végezzék a munkájukat az egyetem élén.
– Június 30-áig kell leadni a tervet az oktatási államtitkárságnak, tehát a kidolgozás végső stádiumában járunk. Hétfőn tárgyalta a rektori kabinet, csütörtökön pedig, a mai konzultáció javaslatainak figyelembe vételével, a szenátus véglegesíti – mondta a rektor.
A felvetések között szerepelt, hogy az egyetem fejlessze a határokon átnyúló együttműködéseket. Patkó Gyula tájékoztatása szerint rendelkeznek ilyen tervvel, július második hetében a két legnagyobb kassai egyetemmel kívánnak létrehozni egy határon átnyúló, stratégiai egyetemi szövetséget.
– A cél a közös pályázati tevékenység, de építeni szeretnénk az oktatókra és a meglévő infrastruktúrára is – hangsúlyozta a rektor.
A Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szintén változást javasoltak a cégek képviselői. A Miskolci Egyetemen belül ugyan jól működik, hiszen a diploma megszerzése után a végzettek többsége visszajelzést ad az önkéntes alapon működő rendszerben, de a javaslat szerint központilag lehetne szervezni a felméréseket. Felmerült ugyanakkor az is, hogy a szaktárgyakat idegen nyelven oktassák Miskolcon, ebben az első lépések már megtörténtek a rektor elmondása szerint. Mindezek mellett az egyetem vezetői és a cégek képviselői több kérdést megvizsgáltak még a konzultáción, többek között Budapest „elszívó hatásáról” is szó esett. Mint elhangzott, mindannyian érzékelik ennek érvényesülését, tapasztalják ugyanakkor a vidék szakember-igényét és –ellátottságát is.
Vinnai János az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter egyik tagvállalatának képviseletében volt jelen a konzultáción. Mint mondta, az egyetem jövőjéről beszélgettek, és nagyon fontos megismerni az egyetemnek azoknak a gondolkodását, akik az itt végzett hallgatóknak lesznek a munkaadói. Szeretnék tolmácsolni azokat az elvárásokat és elképzeléseket, amelyeket az egyetem felé szeretnének kinyilvánítani.
– Jól képzett mérnökökre és – a mi esetünkben – jól képzett informatikusokra van szükség, akik nyelveket beszélnek és speciális, elmélyült informatikai tudással rendelkeznek. Én felvetettem azt is, hogy talán nagyobb szabadságot kellene hagyni a Miskolci Egyetemen az informatikai képzésnek, akár önálló életre is kelhetne az informatikai mérnökképzés. Hiszek is benne, hogy megállna a saját lábán – mondta.
Szöveg és kép: Kujan I.
– Úgy gondolom, hogy az egyetem jövője szempontjából kulcsfontosságú ez az eszmecsere – hangsúlyozta Bihall Tamás. Mint elmondta, a vállalatvezetők véleményezték az egyetem intézményfejlesztési tervét, néhol kritikusan. Számos ötlet, javaslat elhangzott, köztük egy kemény észrevétel is: egy jóval ambíciózusabb, a műszaki karok kiválóságára alapozó tervet kell az egyetemnek elfogadnia – foglalta össze az elhangzottakat az Orbán Viktor miniszterelnöknek javaslatokat tevő legfelsőbb oktatási grémium, a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja.
A villamosmérnök-képzés elindítását valamennyi vállalat támogatta és javasolta, a vegyiparral kapcsolatos feladatok mellett. Mint a kamara elnöke fogalmazott, ha a vállalati célokkal találkozik az egyetemi képzés, akkor ezek a vállalatok képesek a finanszírozásra, valamint arra, hogy eszközöket, gépeket és berendezéseket biztosítsanak a minőségi egyetemi képzéshez.
– Valamennyien felajánlották – amit én rendkívüli módon üdvözlök –, hogy a gazdaságban vezető tapasztalatokat szerzett szakemberek oktassanak az egyetemen, legyen tehát élő ebben a formában is az egyetem és az ipar kapcsolata. Fontos ugyanakkor, hogy gyakorlati képzést nyújtó helyeken sajátíthassák el a szakmát a hallgatók. Ez a vállalati kör több száz hallgató számára tudja ezt biztosítani – hangsúlyozta.
Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora történelmi jelentőségűnek nevezte a konzultációt, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy ipari vállalatok vezető munkatársai mondtak volna véleményt az egyetem intézményfejlesztési tervéről, segítve ezzel abban, hogy még jobban végezzék a munkájukat az egyetem élén.
– Június 30-áig kell leadni a tervet az oktatási államtitkárságnak, tehát a kidolgozás végső stádiumában járunk. Hétfőn tárgyalta a rektori kabinet, csütörtökön pedig, a mai konzultáció javaslatainak figyelembe vételével, a szenátus véglegesíti – mondta a rektor.
A felvetések között szerepelt, hogy az egyetem fejlessze a határokon átnyúló együttműködéseket. Patkó Gyula tájékoztatása szerint rendelkeznek ilyen tervvel, július második hetében a két legnagyobb kassai egyetemmel kívánnak létrehozni egy határon átnyúló, stratégiai egyetemi szövetséget.
– A cél a közös pályázati tevékenység, de építeni szeretnénk az oktatókra és a meglévő infrastruktúrára is – hangsúlyozta a rektor.
A Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szintén változást javasoltak a cégek képviselői. A Miskolci Egyetemen belül ugyan jól működik, hiszen a diploma megszerzése után a végzettek többsége visszajelzést ad az önkéntes alapon működő rendszerben, de a javaslat szerint központilag lehetne szervezni a felméréseket. Felmerült ugyanakkor az is, hogy a szaktárgyakat idegen nyelven oktassák Miskolcon, ebben az első lépések már megtörténtek a rektor elmondása szerint. Mindezek mellett az egyetem vezetői és a cégek képviselői több kérdést megvizsgáltak még a konzultáción, többek között Budapest „elszívó hatásáról” is szó esett. Mint elhangzott, mindannyian érzékelik ennek érvényesülését, tapasztalják ugyanakkor a vidék szakember-igényét és –ellátottságát is.
Vinnai János az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter egyik tagvállalatának képviseletében volt jelen a konzultáción. Mint mondta, az egyetem jövőjéről beszélgettek, és nagyon fontos megismerni az egyetemnek azoknak a gondolkodását, akik az itt végzett hallgatóknak lesznek a munkaadói. Szeretnék tolmácsolni azokat az elvárásokat és elképzeléseket, amelyeket az egyetem felé szeretnének kinyilvánítani.
– Jól képzett mérnökökre és – a mi esetünkben – jól képzett informatikusokra van szükség, akik nyelveket beszélnek és speciális, elmélyült informatikai tudással rendelkeznek. Én felvetettem azt is, hogy talán nagyobb szabadságot kellene hagyni a Miskolci Egyetemen az informatikai képzésnek, akár önálló életre is kelhetne az informatikai mérnökképzés. Hiszek is benne, hogy megállna a saját lábán – mondta.
Szöveg és kép: Kujan I.