A hiányszakmákról való döntés a regionális képzési és fejlesztési bizottságok (RKFB) jogköre – mondta el portálunk érdeklődésére Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke, hozzátéve, hogy a kamarák itt társelnöki szerepet töltenek be, javaslattételi szerepük éppen ezért jelentős.
– Úgy gondolom, fontos gazdaságfejlesztési szempont kiemelni azokat a szakmákat, amelyek leginkább hiányt szenvednek szakemberekből – hangsúlyozta Bihall Tamás. Ez a probléma továbbra is az építő-, a szerelő- és a gépipar területén áll fenn elsősorban, de legalább ennyire jelen van a szakemberhiány az agráriumban és az egészségügyi szolgáltatás területén is. Ezekben az ágazatokban szeretnék tehát felkelteni a fiatalok érdeklődését, és ösztönözni a jelentkezésüket.
– Az ösztöndíj nagysága havonta több tízezer forintot is kitehet. Úgy vélem, a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között jelentős vonzerőt jelenthet a pályát választó fiatalok, családok számára – mondta az elnök.
Hiány van a megyében gépi forgácsolóból, szociális gondozóból, kőművesből, ácsból és állványozóból, valamint géplakatosból. Ezekből a szakmákból, illetve az épületgépészeti rendszerszerelőből, a szerszámkészítőből, a villanyszerelőből, a mezőgazdasági gépüzemeltetőből és karbantartóból, valamint gazdából indítanak ösztöndíjas képzéseket.
Mint a kamara elnöke elmondta azonban, ennél a tíznél több hiányszakma van sajnos a megyében, de – mint mondta – megvan a lehetőségük évről évre módosítani a listát, tehát ha egy szakma elérte a kívánt beiskolázási szintet, akkor más szakmák léphetnek a helyébe.
– Az ösztönzőrendszer célja az, hogy ahol valóban a legszükségesebb, azokon a területeken megfelelő számú és megfelelő minőségű tanulói jelentkezés legyen – mondta a BOKIK elnöke.
Mindez márcsak azért is fontos, mert – Bihall Tamás elmondása szerint – miközben a munkanélküliségi mutatók magasak a megyében, továbbra is vannak olyan szakmák, amelyek hiányszakmának minősülnek. Mint az elnök is hangsúlyozta, ezeken a területeken elengedhetetlen az ösztönzés. Ilyen például a szerszámkészítő, amely egy klasszikus gépipari szakma, vagy a hegesztő, vagy a gépkezelő.
– Nemcsak hiányról, hanem minőségi teljesítményről is beszélnünk kell azonban. Véleményem szerint az egész oktatási rendszernek erősödnie kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdaság számára jó szakembereket képezzenek, az ösztöndíjas rendszer pedig ennek csak az egyik eleme. Szeretnénk folytatni, viszont a költségvetésből több milliárdos ráfordítást jelent, én úgy gondolom azonban, ez egy szükséges befektetés ahhoz, hogy a szakember-ellátás javuljon – zárta a kamara elnöke.
Kujan I.
– Úgy gondolom, fontos gazdaságfejlesztési szempont kiemelni azokat a szakmákat, amelyek leginkább hiányt szenvednek szakemberekből – hangsúlyozta Bihall Tamás. Ez a probléma továbbra is az építő-, a szerelő- és a gépipar területén áll fenn elsősorban, de legalább ennyire jelen van a szakemberhiány az agráriumban és az egészségügyi szolgáltatás területén is. Ezekben az ágazatokban szeretnék tehát felkelteni a fiatalok érdeklődését, és ösztönözni a jelentkezésüket.
– Az ösztöndíj nagysága havonta több tízezer forintot is kitehet. Úgy vélem, a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között jelentős vonzerőt jelenthet a pályát választó fiatalok, családok számára – mondta az elnök.
Hiány van a megyében gépi forgácsolóból, szociális gondozóból, kőművesből, ácsból és állványozóból, valamint géplakatosból. Ezekből a szakmákból, illetve az épületgépészeti rendszerszerelőből, a szerszámkészítőből, a villanyszerelőből, a mezőgazdasági gépüzemeltetőből és karbantartóból, valamint gazdából indítanak ösztöndíjas képzéseket.
Mint a kamara elnöke elmondta azonban, ennél a tíznél több hiányszakma van sajnos a megyében, de – mint mondta – megvan a lehetőségük évről évre módosítani a listát, tehát ha egy szakma elérte a kívánt beiskolázási szintet, akkor más szakmák léphetnek a helyébe.
– Az ösztönzőrendszer célja az, hogy ahol valóban a legszükségesebb, azokon a területeken megfelelő számú és megfelelő minőségű tanulói jelentkezés legyen – mondta a BOKIK elnöke.
Mindez márcsak azért is fontos, mert – Bihall Tamás elmondása szerint – miközben a munkanélküliségi mutatók magasak a megyében, továbbra is vannak olyan szakmák, amelyek hiányszakmának minősülnek. Mint az elnök is hangsúlyozta, ezeken a területeken elengedhetetlen az ösztönzés. Ilyen például a szerszámkészítő, amely egy klasszikus gépipari szakma, vagy a hegesztő, vagy a gépkezelő.
– Nemcsak hiányról, hanem minőségi teljesítményről is beszélnünk kell azonban. Véleményem szerint az egész oktatási rendszernek erősödnie kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdaság számára jó szakembereket képezzenek, az ösztöndíjas rendszer pedig ennek csak az egyik eleme. Szeretnénk folytatni, viszont a költségvetésből több milliárdos ráfordítást jelent, én úgy gondolom azonban, ez egy szükséges befektetés ahhoz, hogy a szakember-ellátás javuljon – zárta a kamara elnöke.
Kujan I.