– Vannak olyanok, akiknek peren kívül sikerült megegyezniük bankjukkal – mondta Stoff László, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete képviseletében. Ilyen az a miskolci magánszemély is, akinek 10 millió forintos nagyságrendben fizetett vissza pénzt a bank. Mint az egyesületi képviselő fogalmazott, ehhez az kellett, hogy a beadványt helyesnek és igaznak ítélte az érintett bank, így gyakorlatilag beismerte, hogy „megvezette” az ügyfelét.
Hozzátette, a szerződések olvasása után maga is úgy gondolja, hogy a többsége semmisnek nyilvánítható, ráadásul a feltételeket és más pontokat figyelembe véve szinte mindegyik ugyanolyan, így a lakáshitelesek, az autó- vagy személyi kölcsönt devizában felvevők egyaránt fordulhatnak panaszukkal az irodához.
– Azok perelhetnek, akik még a hitelüket törlesztik, vagy akiknek már felmondták a hitelt, de azok is, akiknél a végrehajtás időpontja ki van tűzve, vagy lefoglalták a házát. Azok azonban, akik végtörlesztenek, már nem tehetik ezt meg – mondta Stoff László.
Főleg a megemelkedett devizahitel törlesztőrészletei miatt fordulnak hozzájuk magánszemélyek elmondása szerint, de egyre több a kis- és középvállalkozás is, melynek tulajdonosa bajba került. Az iroda közvetítőszerepet tölt be, és tanácsot ad, ha az ügyfél kéri azonban, el is járnak helyette az ügyben.
Teltházas lakossági fórumot tartottak egyébként a devizahitelesek számára június végén, ahol olyan ügyvédek is jelen voltak, akik korábban már pert nyertek ügyfelüknek a bankokkal szemben, akiknek így a többletköltséget kamatostól vissza kellett fizetnie.
– Ezek a bírói döntések bizonyítják, hogy a hazai bíróságok ítéleteikben fel tudnak lépni a törvénytelenségek ellen, és érvényt tudnak szerezni a jognak és a jogállamiságnak – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, mindenkinek egyénileg kell megvívnia a saját harcát, akár az egyesületen keresztül, nincs tehát úgynevezett perközösség, mivel minden hitelt más és más feltételekkel kötöttek meg. Magyarországon egyébként sincs precedens értékű bírósági ítélkezés, azaz egy ítélet nem vonatkozik automatikusan minden hasonló joghátrányt szenvedett hitelfelvevőre. Minden jogsértettnek tehát saját magának kell pert indítania az igazáért.
K. I.
(A cikkben szereplő képek illusztrációk)
Hozzátette, a szerződések olvasása után maga is úgy gondolja, hogy a többsége semmisnek nyilvánítható, ráadásul a feltételeket és más pontokat figyelembe véve szinte mindegyik ugyanolyan, így a lakáshitelesek, az autó- vagy személyi kölcsönt devizában felvevők egyaránt fordulhatnak panaszukkal az irodához.
– Azok perelhetnek, akik még a hitelüket törlesztik, vagy akiknek már felmondták a hitelt, de azok is, akiknél a végrehajtás időpontja ki van tűzve, vagy lefoglalták a házát. Azok azonban, akik végtörlesztenek, már nem tehetik ezt meg – mondta Stoff László.
Főleg a megemelkedett devizahitel törlesztőrészletei miatt fordulnak hozzájuk magánszemélyek elmondása szerint, de egyre több a kis- és középvállalkozás is, melynek tulajdonosa bajba került. Az iroda közvetítőszerepet tölt be, és tanácsot ad, ha az ügyfél kéri azonban, el is járnak helyette az ügyben.
Teltházas lakossági fórumot tartottak egyébként a devizahitelesek számára június végén, ahol olyan ügyvédek is jelen voltak, akik korábban már pert nyertek ügyfelüknek a bankokkal szemben, akiknek így a többletköltséget kamatostól vissza kellett fizetnie.
– Ezek a bírói döntések bizonyítják, hogy a hazai bíróságok ítéleteikben fel tudnak lépni a törvénytelenségek ellen, és érvényt tudnak szerezni a jognak és a jogállamiságnak – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, mindenkinek egyénileg kell megvívnia a saját harcát, akár az egyesületen keresztül, nincs tehát úgynevezett perközösség, mivel minden hitelt más és más feltételekkel kötöttek meg. Magyarországon egyébként sincs precedens értékű bírósági ítélkezés, azaz egy ítélet nem vonatkozik automatikusan minden hasonló joghátrányt szenvedett hitelfelvevőre. Minden jogsértettnek tehát saját magának kell pert indítania az igazáért.
K. I.
(A cikkben szereplő képek illusztrációk)