Miskolcra látogatott pénteken Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki előbb Mengyi Rolanddal, a megyei közgyűlés elnökével tárgyalt, majd látogatást tett a StarPlus Kft. Sajószigeti úton épülő beruházásánál, a FUX Zrt.-ben pedig felavatta az új dobsodrógépet.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a StarPlus Kft. kétlépcsős, összesen másfél milliárd forintos barnamezős beruházást valósít meg uniós támogatással, melynek rövidesen a végére érnek, és amely segítségével, – mint arról Tóth György ügyvezető igazgató is beszámolt –, majd ötven munkahelyet teremtettek. Itt pedig nem állnak meg, már tervezik az új logisztikai központjukat, és további fejlesztéseiket, amellyel Miskolcra helyeződik át az eredetileg nyíregyházi központú cég hangsúlya.
A Fux Zrt. folyamatos technológiai fejlesztéseket végez, amire szükség is van, hogy versenyképesek maradjanak a külföldi versenytársaikkal szemben is – mondta Barkóczi István tulajdonos-vezérigazgató. A technológiai fejlődéshez szükség van a szakmai tudásra is, ezért döntöttek kisebbségi tulajdonrész eladása mellett az év elején, mellyel egy svéd partnerre találtak. A most átadott új berendezés egy speciális célgép, és egyre inkább ilyenekre lesz szükségük, tette hozzá a vezérigazgató, aki azt is bejelentette, hogy elnyertek egy lett távvezeték tendert, melynek köszönhetően negyven százalékkal növelhetik a gyártókapacitásukat.
Parragh László azzal kezdte, ez egy nagyon jó nap, mellyen csupa pozitív dologgal találkozhattak. Bebizonyosodott, hogy vannak a magyar gazdaságban olyan vállalkozások, amelyek precízen dolgoznak és folyamatosan fejlődnek, európai szintű működést produkálva, ami kitörési pont lehet.
Mengyi Rolanddal a megye gazdasági helyzetéről, a befektetőkről beszélgettek, de végigtárgyalták a szakképzési lehetőségeket is. Ennek kapcsán a kamara elnöke bejelentette, hogy megállapodást kötöttek, eszerint egy pilot programot indítanak a megyében azon dolgozva, hogy a helyi szakképzés szerkezetét a kamara, és ezen keresztül a gazdaság igényeihez igazítsák.
Parragh László arról is beszélt: fontos az uniós források átcsoportosítása a gazdasági operatív programokba, mert a gazdaságban nagy szükség lenne rá, ugyanakkor ezermilliárdok „ragadhatnak be”, anélkül, hogy felhasználnák. Mint megjegyezte, a kamara már a kezdetektől élesen bírálta az uniós pénzek felhasználásnak rendszerét a 2007-2013-as ciklusban, mert véleményük szerint nem oda jutnak el a támogatások, ahol igazán szükség lenne rá. A közreműködő szervek bürokratikus módon azon dolgoznak, hogy legyen pénzelosztás – ezzel munkájuk – és „megnyerődjenek” pályázatok, azonban ezek nem szolgálják a gazdaság élénkítését.
Példaként említette, hogy az önkormányzatok nem tudják működtetni az uniós források segítségével épült létesítményeiket, ahogy sok helyen arra sincs pénz, hogy a felújított parkokat, tereket rendbe tartsák, vagy akár kicseréljenek egy égőt. Felhívták a jelenlegi kormány figyelmét arra, hogy ezermilliárdok ragadhatnak be, mint fel nem használt uniós források, ami egyrészt nagy luxus lenne Magyarország számára, másrészt nem túl jó alap a következő ciklus tárgyalásához. Nincs azonban még késő arra, hogy ezeket a pénzeket a gazdasági fejlesztésre fordítsák.
Parragh László elismerte, ehhez a kormánynak tabukat kell ledöntenie, és kemény kézzel, akár a politika durva beavatkozásával kellene „letörni” az uniós források elosztása körül dolgozó bürokráciát, amely önmaga „felszívja” a források húsz százalékát, miközben a pályázati rendszer rendkívül nehézkes, követhetetlen. A kamara véleménye szerint nagyon le kell egyszerűsíteni a rendszert, csak annyi követelményt benne hagyni, amit az unió feltétlen előír, átcsoportosítani a forrásokat a gazdasági operatív programokba és úgy eljuttatni az évek óta rendben működő, dolgozókat alkalmazó, termelő vállalkozásokhoz, hogy azok arra fordíthassák, amire csak szeretnék. Ennek érdekében folyamatos tárgyalásokban vannak a kormány tagjaival, mely részéről nyitottságot tapasztalnak.
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette, a szakképzési feladatrendszer kiteljesedik, 80 szakmában indul el a duális képzés, melyet a kamara szakemberei készítettek elő. Eltökéltek abban, hogy a megyei szakképzési pilot programot megvalósíthassák, amely minta lehet később az egész országra. A megye gazdasága rendkívül nehéz helyzetben van, az országos átlag alatt teljesít, így az elnök szerint komoly változásra van szükség. A kamara a nagy multicégekkel is tárgyal, hogy részt vegyenek a megyei folyamatokban – tette hozzá.
H. I.
Fotó: Juhász Á.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a StarPlus Kft. kétlépcsős, összesen másfél milliárd forintos barnamezős beruházást valósít meg uniós támogatással, melynek rövidesen a végére érnek, és amely segítségével, – mint arról Tóth György ügyvezető igazgató is beszámolt –, majd ötven munkahelyet teremtettek. Itt pedig nem állnak meg, már tervezik az új logisztikai központjukat, és további fejlesztéseiket, amellyel Miskolcra helyeződik át az eredetileg nyíregyházi központú cég hangsúlya.
A Fux Zrt. folyamatos technológiai fejlesztéseket végez, amire szükség is van, hogy versenyképesek maradjanak a külföldi versenytársaikkal szemben is – mondta Barkóczi István tulajdonos-vezérigazgató. A technológiai fejlődéshez szükség van a szakmai tudásra is, ezért döntöttek kisebbségi tulajdonrész eladása mellett az év elején, mellyel egy svéd partnerre találtak. A most átadott új berendezés egy speciális célgép, és egyre inkább ilyenekre lesz szükségük, tette hozzá a vezérigazgató, aki azt is bejelentette, hogy elnyertek egy lett távvezeték tendert, melynek köszönhetően negyven százalékkal növelhetik a gyártókapacitásukat.
Parragh László azzal kezdte, ez egy nagyon jó nap, mellyen csupa pozitív dologgal találkozhattak. Bebizonyosodott, hogy vannak a magyar gazdaságban olyan vállalkozások, amelyek precízen dolgoznak és folyamatosan fejlődnek, európai szintű működést produkálva, ami kitörési pont lehet.
Mengyi Rolanddal a megye gazdasági helyzetéről, a befektetőkről beszélgettek, de végigtárgyalták a szakképzési lehetőségeket is. Ennek kapcsán a kamara elnöke bejelentette, hogy megállapodást kötöttek, eszerint egy pilot programot indítanak a megyében azon dolgozva, hogy a helyi szakképzés szerkezetét a kamara, és ezen keresztül a gazdaság igényeihez igazítsák.
Parragh László arról is beszélt: fontos az uniós források átcsoportosítása a gazdasági operatív programokba, mert a gazdaságban nagy szükség lenne rá, ugyanakkor ezermilliárdok „ragadhatnak be”, anélkül, hogy felhasználnák. Mint megjegyezte, a kamara már a kezdetektől élesen bírálta az uniós pénzek felhasználásnak rendszerét a 2007-2013-as ciklusban, mert véleményük szerint nem oda jutnak el a támogatások, ahol igazán szükség lenne rá. A közreműködő szervek bürokratikus módon azon dolgoznak, hogy legyen pénzelosztás – ezzel munkájuk – és „megnyerődjenek” pályázatok, azonban ezek nem szolgálják a gazdaság élénkítését.
Példaként említette, hogy az önkormányzatok nem tudják működtetni az uniós források segítségével épült létesítményeiket, ahogy sok helyen arra sincs pénz, hogy a felújított parkokat, tereket rendbe tartsák, vagy akár kicseréljenek egy égőt. Felhívták a jelenlegi kormány figyelmét arra, hogy ezermilliárdok ragadhatnak be, mint fel nem használt uniós források, ami egyrészt nagy luxus lenne Magyarország számára, másrészt nem túl jó alap a következő ciklus tárgyalásához. Nincs azonban még késő arra, hogy ezeket a pénzeket a gazdasági fejlesztésre fordítsák.
Parragh László elismerte, ehhez a kormánynak tabukat kell ledöntenie, és kemény kézzel, akár a politika durva beavatkozásával kellene „letörni” az uniós források elosztása körül dolgozó bürokráciát, amely önmaga „felszívja” a források húsz százalékát, miközben a pályázati rendszer rendkívül nehézkes, követhetetlen. A kamara véleménye szerint nagyon le kell egyszerűsíteni a rendszert, csak annyi követelményt benne hagyni, amit az unió feltétlen előír, átcsoportosítani a forrásokat a gazdasági operatív programokba és úgy eljuttatni az évek óta rendben működő, dolgozókat alkalmazó, termelő vállalkozásokhoz, hogy azok arra fordíthassák, amire csak szeretnék. Ennek érdekében folyamatos tárgyalásokban vannak a kormány tagjaival, mely részéről nyitottságot tapasztalnak.
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette, a szakképzési feladatrendszer kiteljesedik, 80 szakmában indul el a duális képzés, melyet a kamara szakemberei készítettek elő. Eltökéltek abban, hogy a megyei szakképzési pilot programot megvalósíthassák, amely minta lehet később az egész országra. A megye gazdasága rendkívül nehéz helyzetben van, az országos átlag alatt teljesít, így az elnök szerint komoly változásra van szükség. A kamara a nagy multicégekkel is tárgyal, hogy részt vegyenek a megyei folyamatokban – tette hozzá.
H. I.
Fotó: Juhász Á.