– Változott a keret? – kérdeztük a szakvezetőt.
– Egyelőre annyi biztos, hogy távozott tőlünk Leidgeb Noémi. Döntése nem ért bennünket váratlanul, ugyanis felsőfokú tanulmányait Békéscsabán folytatja, és valljuk be, az alföldi egyesület lehetőségei is vonzóbbak. A gárda az első négy között végzett, a következő szezonra még merészebb tervekkel készülnek, elfogadható, hogy Noémi is szeretne nagy célokért harcoló csapatban játszani. Az első foglalkozáson egyébként tizenhárman (Bertók Bettina, Kocsis Zsófia, Kovács Edina, Lapis Petra, Motkó Petra, Nagy Zsanett, Oláh Csilla, Rédei Liána, Sitkey Mariann, Sivák Anna, Szabó Barbara, Szabó Helga, Szajkó Timea) vettek részt. Közülük Oláh egyelőre nem végezhet teljes értékű munkát, ugyanis műtéten esett át. A térdéből távolítottak el egy porcdarabot, és pótolták a keresztszalagját is, így ő még csak a rehabilitációs munkánál tart. Nagyon óvatosnak kell lennünk, ugyanis az orvosok elmondták, mennyi a gyógyulási idő, semmiképpen sem szeretnénk siettetni.
– Terveznek igazolásokat?
– Az lenne az ideális, ha legalább tizenhat-tizennyolc játékos közül lehetne válogatni – folytatta a tréner. – A felkészülés során már korábban is bevontuk a közös munkába a juniorokat, és a legtehetségesebb serdülőket, így lesz ez most is. Jó lenne egy-két poszton erősíteni, de rendkívül szűkös a hazai piac kínálata. A legtöbb játékos vándorbotot vesz a kezébe, és aki teheti, az elmegy külföldre. Az itthoniak pedig nehezen mozdíthatók, ugyanis iskolai tanulmányok, esetleg a család köti őket a megszokott helyhez, illetve városhoz.
– Tavaly is ilyen korán kezdtek? Mi indokolja a sietséget?
– Nem erről van szó. Nekünk ez a tíz hét azért szükséges, mert ilyenkor tudjuk összegyűjteni azt az energiát, amely elrepíti decemberig a csapat tagjait. A mezőny többi csapata egyébként egy, esetleg két héttel később kezdi meg a felkészülést, velük szemben a pici előnyszerzés is fontos lehet. A fiatalokat ebben az időszakban lehet felfuttatni, hadd tanulják meg a gyakorlatokat, szokják a légkört. Ha jól dolgozunk, akkor tovább tart a lendület.
– Hogyan alakul az együttes programja az elkövetkezendő napokban, hetekben?
– Hat héten keresztül változatlan a ritmus: minden héten kilenc edzést tartunk. Az alapozáshoz igénybe vesszük a Generali Aréna konditermét, a futásokat a Népkertben végezzük el, és amikor majd előkerül a labda, akkor a Csokonai utcai csarnokban is dolgozunk. A hét vége mozgalmasnak ígérkezik, ugyanis szombaton és vasárnap részt veszünk Rimaszombaton egy nemzetközi strandröplabda tornán. Négy játékosunk próbál szerencsét a rangos viadalon, amelynek a díjazása is értékes. Természetesen, ahogy haladunk előre a felkészülésben, több tornán is elindulunk, hogy minél jobban összecsiszolódjunk a bajnoki rajtra.
D. L.
– Egyelőre annyi biztos, hogy távozott tőlünk Leidgeb Noémi. Döntése nem ért bennünket váratlanul, ugyanis felsőfokú tanulmányait Békéscsabán folytatja, és valljuk be, az alföldi egyesület lehetőségei is vonzóbbak. A gárda az első négy között végzett, a következő szezonra még merészebb tervekkel készülnek, elfogadható, hogy Noémi is szeretne nagy célokért harcoló csapatban játszani. Az első foglalkozáson egyébként tizenhárman (Bertók Bettina, Kocsis Zsófia, Kovács Edina, Lapis Petra, Motkó Petra, Nagy Zsanett, Oláh Csilla, Rédei Liána, Sitkey Mariann, Sivák Anna, Szabó Barbara, Szabó Helga, Szajkó Timea) vettek részt. Közülük Oláh egyelőre nem végezhet teljes értékű munkát, ugyanis műtéten esett át. A térdéből távolítottak el egy porcdarabot, és pótolták a keresztszalagját is, így ő még csak a rehabilitációs munkánál tart. Nagyon óvatosnak kell lennünk, ugyanis az orvosok elmondták, mennyi a gyógyulási idő, semmiképpen sem szeretnénk siettetni.
– Terveznek igazolásokat?
– Az lenne az ideális, ha legalább tizenhat-tizennyolc játékos közül lehetne válogatni – folytatta a tréner. – A felkészülés során már korábban is bevontuk a közös munkába a juniorokat, és a legtehetségesebb serdülőket, így lesz ez most is. Jó lenne egy-két poszton erősíteni, de rendkívül szűkös a hazai piac kínálata. A legtöbb játékos vándorbotot vesz a kezébe, és aki teheti, az elmegy külföldre. Az itthoniak pedig nehezen mozdíthatók, ugyanis iskolai tanulmányok, esetleg a család köti őket a megszokott helyhez, illetve városhoz.
– Tavaly is ilyen korán kezdtek? Mi indokolja a sietséget?
– Nem erről van szó. Nekünk ez a tíz hét azért szükséges, mert ilyenkor tudjuk összegyűjteni azt az energiát, amely elrepíti decemberig a csapat tagjait. A mezőny többi csapata egyébként egy, esetleg két héttel később kezdi meg a felkészülést, velük szemben a pici előnyszerzés is fontos lehet. A fiatalokat ebben az időszakban lehet felfuttatni, hadd tanulják meg a gyakorlatokat, szokják a légkört. Ha jól dolgozunk, akkor tovább tart a lendület.
– Hogyan alakul az együttes programja az elkövetkezendő napokban, hetekben?
– Hat héten keresztül változatlan a ritmus: minden héten kilenc edzést tartunk. Az alapozáshoz igénybe vesszük a Generali Aréna konditermét, a futásokat a Népkertben végezzük el, és amikor majd előkerül a labda, akkor a Csokonai utcai csarnokban is dolgozunk. A hét vége mozgalmasnak ígérkezik, ugyanis szombaton és vasárnap részt veszünk Rimaszombaton egy nemzetközi strandröplabda tornán. Négy játékosunk próbál szerencsét a rangos viadalon, amelynek a díjazása is értékes. Természetesen, ahogy haladunk előre a felkészülésben, több tornán is elindulunk, hogy minél jobban összecsiszolódjunk a bajnoki rajtra.
D. L.