Jól halad a feltárás Miskolctapolcán, a Barlangfürdő előtti szabad területen, ahol feltárták a Miskolcz-nemzetség által alapított bencés apátságot. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, régész elmondta, július elejére sikerült teljesen tisztázni a templom alaprajzát, „teljesen mást találtunk azonban, mint amit vártunk” – fogalmazott. Eredetileg ugyanis azzal számoltak, hogy egy háromhajós templomot rejt a föld a Barlangfürdő közelében, olyat, mint a 13. századi bencés apátságok általában (gondoljunk például a jákira).
– Ehhez képest gyakorlatilag egy lényegesen más templomot találtunk. Egy 28 méter hosszú, egyhajós, patkóíves szentélyzáródású templomról van itt szó, ami legalább 100 évvel idősebb annál, mint amivel mi számoltunk. Az épület korára a szentélyzáródás kialakításából és a feltárt tárgyakból következtettünk. Úgy tűnik, hogy ezt a templomot valamikor az 1100-as évek első harmadában építették – mondta.
A régész a templom történetéről tovább mesélve elmondta, a 13. században az éghajlat csapadékosabbá vált, ennek következtében megemelkedett a talajvízszint. Éppen ezért, hogy a szerzeteseknek ne kelljen a templomon belül a vízben járniuk, egy méterrel megemelték a hajó járószintjét, mégpedig úgy, hogy a hajóba 1 méter vastagon sárgaagyagot hordtak.
– Ez megdöbbentő dolog volt számunkra, ugyanis a hajó és a szentély feltöltésével gyakorlatilag megőrizték nekünk a XII. század első harmadának az állapotát. Azt kell, mondjuk, ilyen nincs még egy Magyarországon – hangsúlyozta Pusztai Tamás.
Nem megszokott egyébként az sem, hogy a bencések sík területre települtek. Mint a régész is elmondta, Szent Benedek regulájának követői legtöbbször hegyre építették apátságukat – gondoljunk csak a pannonhalmira –, itt azonban szándékosan a közelben található melegvizű források mellé tették székhelyüket. Hogy miért volt ez fontos számukra? A bencés regulában is olvashatunk arról, hogy a rend számára mennyire fontos a gyógyítás, a mindennapi életük részét képezi. A közelben található gyógyvizek miatt is választották valószínűleg ezt a területet.
Már 2004-ben világossá vált egyébként a régészek számára, hogy a Barlangfürdő előtti szabad területen található a Miskolcz-nemzetség által alapított tapolcai bencés apátság, amit egyébként Szent Péter és Szent Pál tiszteletére alapítottak. 2006-ban is kutattak már ezen a területen, de Pusztai Tamás elmondása szerint most van lehetőségük arra, hogy Miskolc város pályázatának előkészítéseképpen az apátság templomát teljes egészében feltárják. Miskolc városa ugyanis pályázatot nyújt be Miskolctapolca fejlesztésére, a pályázati forrásokból pedig 100 százalékban elszámolható lesz majd a régészeti feltárás költsége.
Az ásatáson emberi csontvázak is előkerültek, a feltételezések szerint ezek akár az ősi Miskolcz-nemzetség tagjainak maradványai is lehetnek, hogy ezt kiderítsék, először meg kell majd határozni a csontok korát. A templom alaprajzát tehát már tisztázták, viszont tudni kell azt is, hogy ezen a területen legalább három templommal, három építési periódussal kell számolni. 1532-ben ugyanis a Bebek testvérek felgyújtották, és kirabolták a bencés apátságot. Ezt a pusztítást már dokumentálták, a héten elkészítik a légi felvételeket a területről, ami a teljes 16. századi állapotát mutatja a templomnak.
– Ezt követően kezdjük el kibontani azt az egy méter vastag agyagfeltöltést, amit a középkor folyamán hordtak be a szerzetesek a hajóba. Remélhetőleg egy hónapon belül már látni fogjuk a templom XII. századi belső szerkezetét is – árulta el a régész.
November 15-ig kell befejezni a feltárásokat, de addig is, folyamatosan szolgáltatnak adatokat a városnak, hogy augusztus végére be tudja nyújtani Miskolc a pályázatot.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.
– Ehhez képest gyakorlatilag egy lényegesen más templomot találtunk. Egy 28 méter hosszú, egyhajós, patkóíves szentélyzáródású templomról van itt szó, ami legalább 100 évvel idősebb annál, mint amivel mi számoltunk. Az épület korára a szentélyzáródás kialakításából és a feltárt tárgyakból következtettünk. Úgy tűnik, hogy ezt a templomot valamikor az 1100-as évek első harmadában építették – mondta.
A régész a templom történetéről tovább mesélve elmondta, a 13. században az éghajlat csapadékosabbá vált, ennek következtében megemelkedett a talajvízszint. Éppen ezért, hogy a szerzeteseknek ne kelljen a templomon belül a vízben járniuk, egy méterrel megemelték a hajó járószintjét, mégpedig úgy, hogy a hajóba 1 méter vastagon sárgaagyagot hordtak.
– Ez megdöbbentő dolog volt számunkra, ugyanis a hajó és a szentély feltöltésével gyakorlatilag megőrizték nekünk a XII. század első harmadának az állapotát. Azt kell, mondjuk, ilyen nincs még egy Magyarországon – hangsúlyozta Pusztai Tamás.
Nem megszokott egyébként az sem, hogy a bencések sík területre települtek. Mint a régész is elmondta, Szent Benedek regulájának követői legtöbbször hegyre építették apátságukat – gondoljunk csak a pannonhalmira –, itt azonban szándékosan a közelben található melegvizű források mellé tették székhelyüket. Hogy miért volt ez fontos számukra? A bencés regulában is olvashatunk arról, hogy a rend számára mennyire fontos a gyógyítás, a mindennapi életük részét képezi. A közelben található gyógyvizek miatt is választották valószínűleg ezt a területet.
Már 2004-ben világossá vált egyébként a régészek számára, hogy a Barlangfürdő előtti szabad területen található a Miskolcz-nemzetség által alapított tapolcai bencés apátság, amit egyébként Szent Péter és Szent Pál tiszteletére alapítottak. 2006-ban is kutattak már ezen a területen, de Pusztai Tamás elmondása szerint most van lehetőségük arra, hogy Miskolc város pályázatának előkészítéseképpen az apátság templomát teljes egészében feltárják. Miskolc városa ugyanis pályázatot nyújt be Miskolctapolca fejlesztésére, a pályázati forrásokból pedig 100 százalékban elszámolható lesz majd a régészeti feltárás költsége.
Az ásatáson emberi csontvázak is előkerültek, a feltételezések szerint ezek akár az ősi Miskolcz-nemzetség tagjainak maradványai is lehetnek, hogy ezt kiderítsék, először meg kell majd határozni a csontok korát. A templom alaprajzát tehát már tisztázták, viszont tudni kell azt is, hogy ezen a területen legalább három templommal, három építési periódussal kell számolni. 1532-ben ugyanis a Bebek testvérek felgyújtották, és kirabolták a bencés apátságot. Ezt a pusztítást már dokumentálták, a héten elkészítik a légi felvételeket a területről, ami a teljes 16. századi állapotát mutatja a templomnak.
– Ezt követően kezdjük el kibontani azt az egy méter vastag agyagfeltöltést, amit a középkor folyamán hordtak be a szerzetesek a hajóba. Remélhetőleg egy hónapon belül már látni fogjuk a templom XII. századi belső szerkezetét is – árulta el a régész.
November 15-ig kell befejezni a feltárásokat, de addig is, folyamatosan szolgáltatnak adatokat a városnak, hogy augusztus végére be tudja nyújtani Miskolc a pályázatot.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.