Mint megtudtuk, szinte minden állat számára biztosítják ilyenkor a megfelelő árnyákot, ivóvizüket jóval többször cserélik, frissítik, mint egyébként. Figyelnek rá, hogy a vaddisznók, szarvasmarha-félék fokozottan igénylik a nagy melegben a dagonyát, pocsolyát, más állatokat – például az emukat – pedig meghatározott időközönként vízpermettel hűtik. A növényevők étrendjét lédús gyümölcsökkel, zöldségekkel dúsítják. – Az afrikai, dél-amerikai fajták nyilván jobban bírják a nagy meleget, rájuk télen kell jobban figyelni – nyilatkozta Veress Tamás. Az északon honos állatok – például a hóbagoly – viszont ilyenkor igényelnek fokozott törődést.
A gyűjteményi vezető szerint a nyári meleg „kezelése” az állatkertben mindenképpen könnyebb, gazdaságosabb, mint a téli hidegé. Az állatok ilyenkor kevesebbet esznek, nem kell fűteni, havat takarítani. Természetesen a nagy melegnek is megvannak a veszélyei, ezeket tudni kell kezelni, a miskolci állatkertben még soha nem betegedett meg, pusztult el állat a kánikula miatt.
A hőségriadó idején a háziállatokat is védeni kell a melegtől, ugyanis miután a kutyák és a macskák nem izzadnak, sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a hőgutának, mint az emberek. Tarnai József állatorvos szerint az utóbbi években egyre gyakrabban állapítanak meg szívinfarktust vagy agyvérzést a hőségtől elpusztult állatoknál.
Az állatorvos kiemelte, a kutyák és a macskák nem képesek verítékezni, kizárólag lihegéssel tudják hűteni magukat, vagyis az egyre hevesebb lihegés egyértelmű jele annak, hogy jószágunknak melege van.
Mindig biztosítani kell az állatok számára a megfelelő átmenetet: nem szerencsés, ha légkondicionált autóból vagy lakásból azonnal a tűző napra visszük őket. Az állatorvos javasolja, hogy a melegben lehetőség szerint mindig biztosítsunk jószágunknak vizes fekhelyet – például vizes törölközőt -, amire leheveredhet, ha melege van.
Az állatok etetésére is jobban kell ügyelni a nagy forróságok idején. A konzerv és főtt ételek helyett száraz eledelt adjunk nekik. Sétálni korán reggel vagy késő este menjünk velük, amikor már nincs akkorra forróság.
Ha kertes házban, az udvarban tartjuk az állatot, akkor ne egy, hanem két-három vizestálat helyezzünk el ilyenkor, árnyékos területen. Az egész napra lakásban hagyott jószágokat reluxával, redőnnyel vagy a sötétítő behúzásával védhetjük a forróságtól.
Amennyiben a gazdák mégis figyelmetlenek, előfordulhat, hogy az állat hőgutát kap. Ebben az esetben az otthoni praktikák már nem használnak, a kutyákat állatorvoshoz kell vinni. Tarnai József szerint a hőségben kiemelten veszélyeztetettek azok az ebek, amelyeket gazdáik láncra verve tartanak a kertben.
Sz. S.
A gyűjteményi vezető szerint a nyári meleg „kezelése” az állatkertben mindenképpen könnyebb, gazdaságosabb, mint a téli hidegé. Az állatok ilyenkor kevesebbet esznek, nem kell fűteni, havat takarítani. Természetesen a nagy melegnek is megvannak a veszélyei, ezeket tudni kell kezelni, a miskolci állatkertben még soha nem betegedett meg, pusztult el állat a kánikula miatt.
A hőségriadó idején a háziállatokat is védeni kell a melegtől, ugyanis miután a kutyák és a macskák nem izzadnak, sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a hőgutának, mint az emberek. Tarnai József állatorvos szerint az utóbbi években egyre gyakrabban állapítanak meg szívinfarktust vagy agyvérzést a hőségtől elpusztult állatoknál.
Az állatorvos kiemelte, a kutyák és a macskák nem képesek verítékezni, kizárólag lihegéssel tudják hűteni magukat, vagyis az egyre hevesebb lihegés egyértelmű jele annak, hogy jószágunknak melege van.
Mindig biztosítani kell az állatok számára a megfelelő átmenetet: nem szerencsés, ha légkondicionált autóból vagy lakásból azonnal a tűző napra visszük őket. Az állatorvos javasolja, hogy a melegben lehetőség szerint mindig biztosítsunk jószágunknak vizes fekhelyet – például vizes törölközőt -, amire leheveredhet, ha melege van.
Az állatok etetésére is jobban kell ügyelni a nagy forróságok idején. A konzerv és főtt ételek helyett száraz eledelt adjunk nekik. Sétálni korán reggel vagy késő este menjünk velük, amikor már nincs akkorra forróság.
Ha kertes házban, az udvarban tartjuk az állatot, akkor ne egy, hanem két-három vizestálat helyezzünk el ilyenkor, árnyékos területen. Az egész napra lakásban hagyott jószágokat reluxával, redőnnyel vagy a sötétítő behúzásával védhetjük a forróságtól.
Amennyiben a gazdák mégis figyelmetlenek, előfordulhat, hogy az állat hőgutát kap. Ebben az esetben az otthoni praktikák már nem használnak, a kutyákat állatorvoshoz kell vinni. Tarnai József szerint a hőségben kiemelten veszélyeztetettek azok az ebek, amelyeket gazdáik láncra verve tartanak a kertben.
Sz. S.