– Az őzeknek ez a barcogási, párzási időszaka, amely július végén kezdődött és szeptember elejéig tart. Az autósokra valóban veszélyt jelentenek az egymást kergető őzbakok, vagy ahogy a nőstényeket, a sutákat űzik kiugorhatnak az útra – erősítette meg a potenciális balesetveszély tényét Veres Tamás, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményi vezetője.
– Az erdei turistákra nem jelentenek veszélyt, mivel ahogy észlelik az embert elkerülik. Ha halkan megy és szélárnyékban akkor közel kerülhetnek hozzájuk, megfigyelhetik a barcogó bakokat. Veszélyt csak azok az állatok jelenthetnek, akiket az ember nevelt fel, ugyanis ezek nem félnek már az embertől, mint vadon élő társaik. Ezért fajtársának tekinti az embert, vetélytársának nézi és megtámadhatja – magyarázta az őzek viselkedését a szakember. Az őzt kedves kis állatnak tekintik az emberek – jórészt a mesék hatására – azonban, ha bekövetkezik ilyen támadás komoly sérüléseket okozhat a hegyes agancsával. Szerencsére azonban kevés az ember által nevelt és természetbe visszakerült egyed száma, így rendkívül alacsony a támadás veszélye.
– Az erdőszélek környékén érdemes lassan haladni, különösen, ha őzeket látott átmenni az úton, mert akár további példányok is kiugorhatnak a sűrűből – ajánlotta a szakember. Érdemes komolyan venni a vadveszélyre jelző közlekedési táblákat, mivel arra utalnak, hogy a jelzett térségben fokozottan számítani lehet a felbukkanásukra.
Laikusként úgy gondolnánk, hogy őzekre annak kell számítania aki a Bükk felé hagyja el a várost, ahol összefüggő erdőségek vannak, esetleg erdőszéli kukoricások. Azonban, mint kiderült ez tévedés.
– Amennyiben Miskolcról kimegyünk, akkor az élőhelyekből adódóan gyakorlatilag bármerre indulunk számíthatunk őzek felbukkanására az országút térségében. A 3-as főút környékén mind a két irányban előfordulhatnak – figyelmeztetett a szakember.Egy kivétel azonban mégis van, nevezetesen az M30-as, mivel az autópályák építésekor mind a két oldalon összefüggő kerítést építenek pont az említett balesetek megelőzése érdekében, ugyanis nagy sebesség esetén egy őzzel, szarvassal, vagy vaddisznóval ütközés könnyen tragikusan végződhetne… Az építési költséget pedig jelentősen megemelő tétel a vadátjárók létesítési költsége, amely lényege, hogy a korábbiakkal ellentétben a vadak természetes élőhelyeit ne vágják el egymástól.
– Megyénk földrajzi adottságai miatt reális a vadveszélyről beszélni, különösen a nagyvadak párzási időszakában. A rendőrség csak a személyi sérüléses baleseteket tartja nyilván, a vadkáros ütközések jelentős része azonban csak anyagi káros, ezért nem tudunk statisztikával szolgálni. Ha nem történt személyi sérülés nem köteles bejelenteni a rendőrségnek, azonban ennek ellenére javaslom, mivel később, a kár enyhítésekor még jól jöhet – javasolta Gaskó Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának a vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elütött, elpusztult vadat nem szabad elvinni a helyszínről, mivel ez lopásnak számít. Azonban az úttesten sem hagyható, hanem el kell távolítani, mivel további balesetet is okozhat, amiért a közlekedés veszélyeztetése miatt felelősségre vonható. Amennyiben anyagi káros baleset esetén is rendőrt hív az autós akkor felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes vadásztársasággal, intézkedik…
Autós fórumokon gyakran ajánlják az autósoknak, hogy a vadveszélyes övezetekben az úttest közepére húzódva vezessenek. Gaskó Bertalan viszont a jobbra tartási kötelezettségre tekintettel nem javasolja. A behúzódás tekintettel a szembe forgalomra különösen kanyargós, erdős, hegyes területen okozhat komoly balesetveszélyt. A lényeg a vadveszélyes területeken, főleg szürkületi időben a figyelmes, óvatos vezetés.
Cs.L.