Bihall Tamás kamarai elnök a küldöttgyűlést és a kamarai kitüntetések átadóját követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a gazdasági kamarákról szóló törvény értelmében négyévente szükséges a tisztújítás. Bár a korábban megválasztott tisztségviselőknek szeptember 30-án járt le a mandátuma, maga a választási folyamat már az év első felében megkezdődött, majd minden a négy tagozatban – ipari, kereskedelmi, kézműves és szolgáltatási – lezajlottak szeptember közepéig a jelölő és küldöttválasztó ülések.
– Öröm számunkra, hogy egyre több nagyvállalat érezte fontosnak, hogy részt vegyen munkánkban, és a kisebb vállalkozások közül is egyre több helyről érkezett pozitív visszajelzés – mondta Bihall Tamás. A legfontosabb azonban – folytatta –, hogy a fiatalokat is megszólítottuk, a küldöttek közel 50 százaléka kicserélődött, ami azt jelzi, hogy az élet változását a kamarai rendszer is követi, így meglesz a kamara utánpótlása a jövőben.
Bihall Tamás hangsúlyozta azt is, hogy bár a megyénk gazdasági mutatói köztudottan nem a legjobbak – mint mondta, főként igaz ez a foglalkoztatásra és a beruházási teljesítményre nézve –, ám a BOKIK minden eszközével azért dolgozik a jövőben is, hogy mindezen változtasson.
– A kamara nem csodaszer, de szeretnénk közreműködni Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövőjének pozitív alakulásában – zárta Bihall Tamás.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint országos tendencia, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kamarák iránt, ennek oka pedig az, hogy azok befolyása az elmúlt időszakban jelentősen nőtt.
– Bár kicsit visszás a jelenség, de tény, hogy mikor bajban van a gazdaság, akkor mindig nő az érdeklődés a kereskedelmi kamarák iránt. Ennek oka pedig az, hogy a gazdasági szereplők keresik azokat a támpontokat, ahol segítséget kaphatnak, mi pedig ténylegesen tudunk segíteni a hozzánk fordulóknak – hangsúlyozta Parragh László.
Mint kiemelte, szervezet befolyása a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot, ezért olyan feladatokat kaptak, melyeket közvetlenül a gazdaságszervezésben lehet hasznosítani. Mint mondta, ezekben jelenleg összességében félidőben vannak, a szakképzésben már bevezették az újításokat, de az csak később teljesedhet ki, a kereskedelem fejlesztésében pedig az út elején járnak, az uniós források kérdésében pedig szintén komoly befolyást szeretnének elérni.
Tajthy Á.
fotó: Mocsári L.
– Öröm számunkra, hogy egyre több nagyvállalat érezte fontosnak, hogy részt vegyen munkánkban, és a kisebb vállalkozások közül is egyre több helyről érkezett pozitív visszajelzés – mondta Bihall Tamás. A legfontosabb azonban – folytatta –, hogy a fiatalokat is megszólítottuk, a küldöttek közel 50 százaléka kicserélődött, ami azt jelzi, hogy az élet változását a kamarai rendszer is követi, így meglesz a kamara utánpótlása a jövőben.
Bihall Tamás hangsúlyozta azt is, hogy bár a megyénk gazdasági mutatói köztudottan nem a legjobbak – mint mondta, főként igaz ez a foglalkoztatásra és a beruházási teljesítményre nézve –, ám a BOKIK minden eszközével azért dolgozik a jövőben is, hogy mindezen változtasson.
– A kamara nem csodaszer, de szeretnénk közreműködni Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövőjének pozitív alakulásában – zárta Bihall Tamás.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint országos tendencia, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kamarák iránt, ennek oka pedig az, hogy azok befolyása az elmúlt időszakban jelentősen nőtt.
– Bár kicsit visszás a jelenség, de tény, hogy mikor bajban van a gazdaság, akkor mindig nő az érdeklődés a kereskedelmi kamarák iránt. Ennek oka pedig az, hogy a gazdasági szereplők keresik azokat a támpontokat, ahol segítséget kaphatnak, mi pedig ténylegesen tudunk segíteni a hozzánk fordulóknak – hangsúlyozta Parragh László.
Mint kiemelte, szervezet befolyása a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot, ezért olyan feladatokat kaptak, melyeket közvetlenül a gazdaságszervezésben lehet hasznosítani. Mint mondta, ezekben jelenleg összességében félidőben vannak, a szakképzésben már bevezették az újításokat, de az csak később teljesedhet ki, a kereskedelem fejlesztésében pedig az út elején járnak, az uniós források kérdésében pedig szintén komoly befolyást szeretnének elérni.
Tajthy Á.
fotó: Mocsári L.