Ugrás a tartalomra

Előzzük meg a tüzeket, mérgezéseket!

Létrehozva
A fűtési szezonban, az ismételt figyelemfelhívások ellenére is évről évre megemelkedik a tüzelő- és fűtőberendezések meghibásodásából, vagy azok nem rendeltetésszerű használatából adódó balesetek száma. Pedig odafigyeléssel, egyszerű szabályok betartásával megelőzhető a baj – hívta fel a figyelmet Rinyu Zsuzsanna megyei katasztrófavédelmi szóvivő, kiemelve néhány fontos tudnivalót.
Szén-monoxid-veszély

A lakásokban, helyiségekben csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést használjunk, a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal. A hibásan üzemelő gázkazán, a rosszul működő kémény szénmonoxid-mérgezést eredményezhet. Ennek megelőzésére szénmonoxid-érzékelő vásárlása javasolt, amely indokolt esetben hangjelzéssel figyelmeztet a veszélyre.

A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos felelőssége, aki köteles gondoskodni a berendezés műszaki felülvizsgálatáról. Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltessük folyamatosan, zárt térben. A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfél óránként szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak.

Olaj- és szilárd tüzelés

Rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal – olajjal – üzemelő fűtőkészüléket is. A berendezés közelében ne tároljunk fűtőanyagot, illetve ezt csak kihűlt állapotú fűtőberendezésbe töltsük. A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben tároljuk, lehetőleg a házon kívül.

tuz-111224.jpg

A szilárd tüzelőanyaggal – fa, szén, szalma, stb. – üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak ilyen anyagokkal gyújtsuk be és üzemeltessük. Az ilyen kályhák közelébe ne tegyünk éghető anyagot, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukva, a berendezés tisztítását csak akkor végezzük, amikor az már lehűlt. Lehetőleg csak kihűlt hamut és salakot ürítsünk fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve olyan helyen, ahol tüzet okozhat.

Kéménytüzek

A kéménytüzek leggyakoribb oka a lerakódott korom meggyulladása, amelyet az intenzív fűtés, és az alacsony külső hőmérséklet által eredményezett huzathatás okoz. A legtöbb kormot a szén- és fatüzelés termeli, ezért az ilyen fajta kéményeket évente sepertetni kell. A kémény használaton kívüli bekötő- és tisztító nyílását hézagmentesen lezárva kell tartani, ne tömítsük el a régi nyílászárókat, és ne takarjuk el a szellőzőket!

A gázüzemű berendezések égéstermék elvezetőit évente, a szilárd és vegyes tüzelésű berendezésekét félévente ellenőrzik a szakemberek. Amennyiben a szolgáltató a felülvizsgálatot nem tudja elvégezni, vagy a feltárt hiányosságokat az üzemeltető nem szünteti meg, tűzvédelmi bírság szabható ki. Saját biztonsága érdekében mindenki tegye lehetővé az ellenőrzést, engedje be a kéményseprőt. Házilag soha ne végezzük a kémény kiégetését.

Amennyiben mégis tüzet fog a kémény, távolítsunk el minden gyúlékony tárgyat a kályha vagy kandalló közeléből, csökkentsük a kéményhuzatot a nyílászárók zárva tartásával, és hívjuk a tűzoltókat a 105-ös telefonszámon, vagy a 112-es, egységes segélyhívón.

Sz. S.