A tárgyalás kisebb csúszással indult, ugyanis több vádlott, illetve védő nem jelent meg időre az ülésteremben. A létszámellenőrzést követően a bíró intézkedett az 5., 7. és 15. rendű vádlottak azonnali elővezetéséről, majd a vád ismertetésével elkezdődött a tárgyalás K. Mariann és 23 bűntársa ügyében.
Az ügyész először a Fészekrakó hitel és az otthonteremtési (szociálpolitikai) támogatás igénybevételének korábban hatályos szabályait ismertette, majd bemutatta a vádlottakat. Az elsőrendű vádlott K. Mariannt, az ügyvédi kamara (azóta felfüggesztett) tagját, a másodrendű vádlott P. Szilviát, biztosítás- és hitelközvetítőt, testvérét, P. Henriettát, aki a harmadrendű vádlott, a negyedrendű K-né K. Máriát, aki értékbecslő volt. Továbbá két személy érdekes még, B. István és felesége, B. Istvánné, a felhajtók, akik a vád szerint eladó lakásokat kerestek, majd megegyeztek a tulajdonosokkal, hogy a valódinál magasabb összeget írnak a szerződésekbe. A vádlottak padjára kerültek eladók, vevők és a hamis munkáltatói szerződést kiállító személyek is.
A vádirat szerint a már jól ismert forgatókönyv szerint működött ebben az esetben is a „fészekrakó” csalás. Olyan személyeket segítettek a hitel és a támogatás útján csalárd módon lakáshoz, akik saját erővel nem rendelkeztek, a hitelt nem tudták törleszteni, sőt, még az ügylet költségeit sem tudták megfinanszírozni. Ennek érdekében valótlan tartalmú adásvételi szerződést kötöttek, illetve hamis munkáltatói igazolást mutattak be, az értékbecslő pedig hamis szakvéleményt adott (lakásonként 10 ezer forintos kenőpénzért). A pénz P. Szilviához került, aki a költségek levonását követően osztozott az ügyvéddel, illetve testvérével a hasznon.
Nézzünk egy konkrét esetet! A valójában 6,55 millió forint értékű lakás az adásvételi szerződés szerint 7,9 millió forintért cserélt gazdát. A vételár úgy jött össze, hogy 6,7 millió forint volt a Fészekrakó hitel, 1,2 millió forint pedig az otthonteremtési (szocpol) támogatás. A valós és a szerződés közötti 1,35 millió forintot az eladó átadta P. Szilviának. A törlesztésből egy részletet fizettek be, több teljesítés nem történt, az ügy pedig ment tovább, a maga útján. Az ügyészség hat ingatlant érintő visszaélést írt a vádlottak terhére.
A vádirat ismertetését követően K. Mariann kihallgatásával folytatódott a tárgyalás. Az elsőrendű vádlott nem kívánt szóban vallomást tenni a bíróság előtt, inkább írásban csatolta azt, amelyet a bíró olvasott fel. Ebben a felfüggesztett ügyvéd valamennyi vádpontban tagadta bűnösségét. Kijelentette: nem volt tudomása arról, hogy valótlan vételárat tüntettek fel a szerződésekben, tagadta, hogy részesült volna a megszerzett összegből, csupán az ügyvédi díját kapta meg. A hitelügyintézésben nem vett részt, a pénz felvételekor nem volt jelen, az nem jelent meg nála ügyvédi letétben. A szerződéskötéskor az eladó és a vevő mindig jelen volt az irodájában, felolvasta a szerződést, de nem jelezték, hogy az nem valós adatokat tartalmaz. Ezt követően az ezzel tartalmilag megegyező nyomozati (írásbeli) vallomását olvasta fel a bíró, amelyből kiderült, hogy annak idején panasszal élt a gyanúsítás ellen. A vádemelést követően felfüggesztették ügyvédi praxisából, ezért jelenleg jogtanácsosként dolgozik.
A most indult „fészekrakó” perrel párhuzamosan, hétfőn délelőtt folytatódott a „nagy fészekrakó” per is a Miskolci Törvényszéken B. Mariann és 277 társa ellen.
Cs. L.