– Korábban adtam fel hirdetést országos lapokban, így került hozzám Judith naplója is, melyben egy Pécs környékén élő lány gondolatait ismerhetjük meg a XX. század első feléből. Körülbelül 13 éves korában kezdte el írni a naplót, és nagyjából 10 évig, 1949-ig van benne bejegyzés – mondja.
A politikai döntéshozók naplóival szemben egy attól akár teljesen eltérő perspektívát ismerhetünk meg az „átlagember” feljegyzéseiből, teszi hozzá Kunt Gergely. Mint mondja, Judith naplójából is megtudhatjuk, a gyerekek, a szülők hogy gondolkodtak, hogyan határozták meg önmagukat, milyen ünnepeket tartottak meg, vagy akár azt is, jártak-e templomba.
– Ez a napló kifejezetten gondolati napló, tehát nem az író lelkivilágát ismerhetjük meg belőle elsősorban, hanem például azt, hogyan gondolkozott a kor embere Horthyról, vagy Teleki Pál öngyilkosságáról. A naplóból megtudhatjuk, hogy Judith osztályában milyen vita kezdődött a miniszterelnök öngyilkosságáról – mondja.
Olyan képet, információkat kaphatunk tehát a korról, adott esetben a XX. század első feléről, amit a tanársegéd véleménye szerint „sehol máshol nem tudunk meg”. A korabeli sajtó más képet mutat, a politikai döntéshozásban valamilyen szinten résztvevők feljegyzései szintén, a történelemkönyvekben pedig nem jelenhet meg egy diák vélekedése az adott kor eseményeiről. Kunt Gergely hozzáteszi, azért választotta kifejezetten a naplókat, mert „írója napi rendszerességgel rögzíti” élményeit, gondolatait – szemben például az emlékiratokkal, amiket befolyásolhat az írás idejének korszelleme, de akár az is előfordulhat, hogy másképp emlékszik már vissza az eseményekre.
– Olyan naplókat kapok általában, amikről senki nem tud semmit. A disszertációmhoz felhasznált 15 naplóból 8 magántulajdonban volt, mindössze 7-et adtak csak ki eddig. Az első lépés a személyazonosítás. Kiderül a naplóból, hogy Judith Pécsett tanult egy református iskolában. Átlapoztam az anyakönyveket, és egyetlen személyre illett csak a leírás. Ezt követően feldolgoztam a naplóban szereplő neveket, így kiderült, milyen társadalmi és felekezeti csoportokból kerültek ki Judith barátai – meséli a munkafolyamat részleteit Kunt Gergely.
Hozzáteszi, rengeteg időt vesz igénybe egy-egy napló feldolgozása, mivel több nehezen olvasható, a papír pedig több helyen már hibás. Mindenesetre megéri a befektetett munka a tanársegéd szerint, tervei szerint könyvben foglalja majd össze a naplókat. Mint mondja, az országban egyedül Miskolcról nem talált még naplót.
– Szívesen fogadok bárkitől naplót. Eddig azt tapasztaltam, hogy szívesen meséltek a naplók kapcsán a „tulajdonosok”, és hasznosnak tartják, hogy valaki feldolgozza őket. Bízom abban, hogy Miskolcról is sikerül naplót szereznem. A kunt.gergely@gmail.com címre várom azok jelentkezését, akik egészen az 1960-as évekkel bezárólag rendelkeznek naplóval – hívta fel a lakosok figyelmét a tanársegéd.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.
A politikai döntéshozók naplóival szemben egy attól akár teljesen eltérő perspektívát ismerhetünk meg az „átlagember” feljegyzéseiből, teszi hozzá Kunt Gergely. Mint mondja, Judith naplójából is megtudhatjuk, a gyerekek, a szülők hogy gondolkodtak, hogyan határozták meg önmagukat, milyen ünnepeket tartottak meg, vagy akár azt is, jártak-e templomba.
– Ez a napló kifejezetten gondolati napló, tehát nem az író lelkivilágát ismerhetjük meg belőle elsősorban, hanem például azt, hogyan gondolkozott a kor embere Horthyról, vagy Teleki Pál öngyilkosságáról. A naplóból megtudhatjuk, hogy Judith osztályában milyen vita kezdődött a miniszterelnök öngyilkosságáról – mondja.
Olyan képet, információkat kaphatunk tehát a korról, adott esetben a XX. század első feléről, amit a tanársegéd véleménye szerint „sehol máshol nem tudunk meg”. A korabeli sajtó más képet mutat, a politikai döntéshozásban valamilyen szinten résztvevők feljegyzései szintén, a történelemkönyvekben pedig nem jelenhet meg egy diák vélekedése az adott kor eseményeiről. Kunt Gergely hozzáteszi, azért választotta kifejezetten a naplókat, mert „írója napi rendszerességgel rögzíti” élményeit, gondolatait – szemben például az emlékiratokkal, amiket befolyásolhat az írás idejének korszelleme, de akár az is előfordulhat, hogy másképp emlékszik már vissza az eseményekre.
– Olyan naplókat kapok általában, amikről senki nem tud semmit. A disszertációmhoz felhasznált 15 naplóból 8 magántulajdonban volt, mindössze 7-et adtak csak ki eddig. Az első lépés a személyazonosítás. Kiderül a naplóból, hogy Judith Pécsett tanult egy református iskolában. Átlapoztam az anyakönyveket, és egyetlen személyre illett csak a leírás. Ezt követően feldolgoztam a naplóban szereplő neveket, így kiderült, milyen társadalmi és felekezeti csoportokból kerültek ki Judith barátai – meséli a munkafolyamat részleteit Kunt Gergely.
Hozzáteszi, rengeteg időt vesz igénybe egy-egy napló feldolgozása, mivel több nehezen olvasható, a papír pedig több helyen már hibás. Mindenesetre megéri a befektetett munka a tanársegéd szerint, tervei szerint könyvben foglalja majd össze a naplókat. Mint mondja, az országban egyedül Miskolcról nem talált még naplót.
– Szívesen fogadok bárkitől naplót. Eddig azt tapasztaltam, hogy szívesen meséltek a naplók kapcsán a „tulajdonosok”, és hasznosnak tartják, hogy valaki feldolgozza őket. Bízom abban, hogy Miskolcról is sikerül naplót szereznem. A kunt.gergely@gmail.com címre várom azok jelentkezését, akik egészen az 1960-as évekkel bezárólag rendelkeznek naplóval – hívta fel a lakosok figyelmét a tanársegéd.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.