Martonyi János szerint Magyarországgal szemben ideológiai és gazdasági alapú ellenszenvek alakultak ki Európában: sokakat az zavar, hogy az alkotmány a család és a vallás jelentőségére is utal. Véleménye szerint azonban a magyaroknak ki kellene állniuk a számukra fontos értékek mellett és továbbra is saját céljaik megvalósítására kellene törekedniük.
- Szemmel láthatóan javulnak Magyarország makrogazdasági mutatói, így az államháztartási hiányra és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok is - mondta a külügyminiszter az ország gazdasági helyzetét firtató kérdésre. - A CDS szintje évek óta a legalacsonyabb, nemcsak a görögnél, hanem az olasznál és a spanyolnál is alacsonyabb szinten van - tette hozzá az államadósság-törlesztés kockázati felárára utalva. Hangsúlyozta, hogy a közmunkaprogramnak köszönhetően a munkapiaci helyzet is javul. Ugyanakkor továbbra sem felhőtlenek a viszonyok az európai intézményekkel.
A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország már két alkalommal mutatott be az Európai Bizottságnak (EB) költségvetési egyenlegjavító csomagot, amelyekkel kapcsolatban az mindkét alkalommal bizonyos kétségeket fejezett ki. A miniszter nem nyilatkozott arról, hogy politikailag motivált döntésről van-e szó. „Elismerjük, hogy az adósságcsapdából ki kell jutnunk, és alkalmazkodunk az Európai Unió elvárásaihoz” - mondta Martonyi János, hangsúlyozva, hogy az EB és más országok között is vannak nézeteltérések.
A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban az interjúban elhangzott: nem kifogásolom, hogy az EB egyes esetekben rugalmas, míg más esetekben szigorú, mert a legfelsőbb cél az egész európai szerkezet stabilitásának fenntartása. Azt azonban a külügyminiszter kiemelte, hogy ki kell állnia Magyarország érdekei mellett, amikor kettős mérce alkalmazásáról van szó. A bankadó és más válságadók bevezetését pedig az országgal szembeni szigorú elvárások következményének nevezte.
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i szavaira utalva a külügyminiszter kiemelte: nem először hangzott el az a felhívás, hogy a nemzetközi pénzvilág ne próbálja átvenni Magyarország irányítását.
A regionális együttműködésre kitérve Martonyi János hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés (V4) Magyarország számára egyre fontosabb és egyre jobban működik. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyebek között a közlekedési és energetikai infrastruktúra terén fejlesztik az együttműködést, de a négy ország kereskedelmi forgalma is nő. Fontosnak nevezte, hogy az EU-ban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a V4-ek. Kiemelte, hogy a négy ország közösen lép fel olyan kérdésekben is, amelyek részleteiben nem mindig értenek együtt, így például a kohéziós pénzekért együtt harcolnak.
- Az EU-hoz való csatlakozás óta felfedeztük, hogy (a közösség) kereteiben egyre több közös érdekünk van - mondta a külügyminiszter, azt is elismerve, hogy a válságnak néha meglepően pozitív hatása is van.
MTI
- Szemmel láthatóan javulnak Magyarország makrogazdasági mutatói, így az államháztartási hiányra és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok is - mondta a külügyminiszter az ország gazdasági helyzetét firtató kérdésre. - A CDS szintje évek óta a legalacsonyabb, nemcsak a görögnél, hanem az olasznál és a spanyolnál is alacsonyabb szinten van - tette hozzá az államadósság-törlesztés kockázati felárára utalva. Hangsúlyozta, hogy a közmunkaprogramnak köszönhetően a munkapiaci helyzet is javul. Ugyanakkor továbbra sem felhőtlenek a viszonyok az európai intézményekkel.
A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország már két alkalommal mutatott be az Európai Bizottságnak (EB) költségvetési egyenlegjavító csomagot, amelyekkel kapcsolatban az mindkét alkalommal bizonyos kétségeket fejezett ki. A miniszter nem nyilatkozott arról, hogy politikailag motivált döntésről van-e szó. „Elismerjük, hogy az adósságcsapdából ki kell jutnunk, és alkalmazkodunk az Európai Unió elvárásaihoz” - mondta Martonyi János, hangsúlyozva, hogy az EB és más országok között is vannak nézeteltérések.
A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban az interjúban elhangzott: nem kifogásolom, hogy az EB egyes esetekben rugalmas, míg más esetekben szigorú, mert a legfelsőbb cél az egész európai szerkezet stabilitásának fenntartása. Azt azonban a külügyminiszter kiemelte, hogy ki kell állnia Magyarország érdekei mellett, amikor kettős mérce alkalmazásáról van szó. A bankadó és más válságadók bevezetését pedig az országgal szembeni szigorú elvárások következményének nevezte.
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i szavaira utalva a külügyminiszter kiemelte: nem először hangzott el az a felhívás, hogy a nemzetközi pénzvilág ne próbálja átvenni Magyarország irányítását.
A regionális együttműködésre kitérve Martonyi János hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés (V4) Magyarország számára egyre fontosabb és egyre jobban működik. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyebek között a közlekedési és energetikai infrastruktúra terén fejlesztik az együttműködést, de a négy ország kereskedelmi forgalma is nő. Fontosnak nevezte, hogy az EU-ban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a V4-ek. Kiemelte, hogy a négy ország közösen lép fel olyan kérdésekben is, amelyek részleteiben nem mindig értenek együtt, így például a kohéziós pénzekért együtt harcolnak.
- Az EU-hoz való csatlakozás óta felfedeztük, hogy (a közösség) kereteiben egyre több közös érdekünk van - mondta a külügyminiszter, azt is elismerve, hogy a válságnak néha meglepően pozitív hatása is van.
MTI