A Visegrádi Alap támogatásával valósulhatott meg az egyéves projekt, melynek elsődleges célja az volt, hogy területi szempontból feltérképezze a roma népesség elhelyezkedését, de a szociológusok kutatásaik során rengeteget foglalkoztak a szociális helyzettel is. Mint Pénzes János, a zárókonferenciát szervező Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi adjunktusa elmondta, kifejezetten periférikus területeken vizsgálódtak, de a cél az volt, hogy átfogó képet kapjanak ezekről a területekről.
– Önmagában véve a roma népesség számát is nehéz volt megvizsgálni. Sok hasonlóságot tapasztaltunk a szlovák és a magyar helyzet között, elsősorban abból fakadóan, hogy a két ország határos egymással. Északkelet-Magyarország és Kelet-Szlovákia olyan összefüggő terület, ami gazdasági tekintetben perifériára szorult, és itt a roma népesség jóval nagyobb arányban van jelen, mit a két ország más területein – mondta az egyetemi adjunktus.
A visegrádi országok mutatóit összehasonlítva hozzátette, Lengyelország olyan szempontból más adottságokkal bír, hogy jóval kevesebb a roma népesség száma, Csehországban pedig nincsen területileg annyira összefüggő zóna, mint hazánk és Szlovákia esetében.
– A szociális problémák azonban hasonlóak. Ahol nagyobb tömbben él nagyobb roma népesség, vagy nagyobb arányban a településeken belül, ott a problémák súlyosabbnak tekinthetőek – emelte ki Pénzes János.
A konferencián részben saját kutatásokra, részben szakirodalmi adatokra és vizsgálatokra alapozva fogalmaztak meg javaslatokat a roma népesség helyzetét illetően. Mint a szociológusok kiemelték, az oktatás szerepe rendkívül fontos, a roma gyerekek iskolázottságának növelése kiemelt célnak tekinthető. Az egyéves munka során megfogalmazódott az is, hogy a roma vezetőknek hatékonyabb politikai érdekérvényesítést kellene megvalósítania, illetve a helyi önkormányzatokkal szorosabb párbeszédre van szükség.
Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének vezetője elmondta, Havasi Virág egyetemi adjunktussal vett részt a közös projektben. Mint mondta, kolléganője az érdekképviseletet, az érdekérvényesítést vizsgálta Miskolcon a romák szempontjából, ő maga pedig azt, hogyan tudják megtartani identitásukat, kultúrájukat a romák Miskolcon, a városnak pedig milyen programjai vannak erre.
– Ezeken túl négy esettanulmányt készítettem. Egyiket a vasgyári óvodával kapcsolatosan, a másikat a Kalyi Jaggal, a harmadikat a Romano Teatro Kulturális Egyesülettel, végül a görög katolikus egyház által szervezett roma szakkollégiumokkal kapcsolatban – árulta el az intézményvezető.
Szabó-Tóth Kinga külön kiemelésre tartotta érdemesnek a Bacsinszky András Roma Szakkollégiumot, ahol véleménye szerint olyan roma értelmiséget kívánnak nevelni, amely „megtartva identitását, magyarként és cigányként egyszerre tud majd a társadalomban érvényesülni”.
A visegrádi országok szakembereinek egyéves munkája egy nemzetközi konferenciával zárul október 29-30-án, Miskolcon. A Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, az Eperjesi Egyetem Földrajz Tanszéke, az Usti nad Labem-i Egyetem Földrajz Tanszéke, és a Krakkói Jagelló Egyetem Földrajz és Területfejlesztési Intézete, valamint a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézete szakemberei ezen a konferencián mutatják be a vizsgált térségekben végzett kutatásaik eredményeit, esettanulmányokat és esetleges megoldási lehetőségek mintapéldáit. A korábban végzett vizsgálatok eredményeit is ezen a konferencián összegzik, amelynek előadásaiból egy kiadványt terveznek megjelentetni az év végén.
Kujan I.
– Önmagában véve a roma népesség számát is nehéz volt megvizsgálni. Sok hasonlóságot tapasztaltunk a szlovák és a magyar helyzet között, elsősorban abból fakadóan, hogy a két ország határos egymással. Északkelet-Magyarország és Kelet-Szlovákia olyan összefüggő terület, ami gazdasági tekintetben perifériára szorult, és itt a roma népesség jóval nagyobb arányban van jelen, mit a két ország más területein – mondta az egyetemi adjunktus.
A visegrádi országok mutatóit összehasonlítva hozzátette, Lengyelország olyan szempontból más adottságokkal bír, hogy jóval kevesebb a roma népesség száma, Csehországban pedig nincsen területileg annyira összefüggő zóna, mint hazánk és Szlovákia esetében.
– A szociális problémák azonban hasonlóak. Ahol nagyobb tömbben él nagyobb roma népesség, vagy nagyobb arányban a településeken belül, ott a problémák súlyosabbnak tekinthetőek – emelte ki Pénzes János.
A konferencián részben saját kutatásokra, részben szakirodalmi adatokra és vizsgálatokra alapozva fogalmaztak meg javaslatokat a roma népesség helyzetét illetően. Mint a szociológusok kiemelték, az oktatás szerepe rendkívül fontos, a roma gyerekek iskolázottságának növelése kiemelt célnak tekinthető. Az egyéves munka során megfogalmazódott az is, hogy a roma vezetőknek hatékonyabb politikai érdekérvényesítést kellene megvalósítania, illetve a helyi önkormányzatokkal szorosabb párbeszédre van szükség.
Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének vezetője elmondta, Havasi Virág egyetemi adjunktussal vett részt a közös projektben. Mint mondta, kolléganője az érdekképviseletet, az érdekérvényesítést vizsgálta Miskolcon a romák szempontjából, ő maga pedig azt, hogyan tudják megtartani identitásukat, kultúrájukat a romák Miskolcon, a városnak pedig milyen programjai vannak erre.
– Ezeken túl négy esettanulmányt készítettem. Egyiket a vasgyári óvodával kapcsolatosan, a másikat a Kalyi Jaggal, a harmadikat a Romano Teatro Kulturális Egyesülettel, végül a görög katolikus egyház által szervezett roma szakkollégiumokkal kapcsolatban – árulta el az intézményvezető.
Szabó-Tóth Kinga külön kiemelésre tartotta érdemesnek a Bacsinszky András Roma Szakkollégiumot, ahol véleménye szerint olyan roma értelmiséget kívánnak nevelni, amely „megtartva identitását, magyarként és cigányként egyszerre tud majd a társadalomban érvényesülni”.
A visegrádi országok szakembereinek egyéves munkája egy nemzetközi konferenciával zárul október 29-30-án, Miskolcon. A Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, az Eperjesi Egyetem Földrajz Tanszéke, az Usti nad Labem-i Egyetem Földrajz Tanszéke, és a Krakkói Jagelló Egyetem Földrajz és Területfejlesztési Intézete, valamint a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézete szakemberei ezen a konferencián mutatják be a vizsgált térségekben végzett kutatásaik eredményeit, esettanulmányokat és esetleges megoldási lehetőségek mintapéldáit. A korábban végzett vizsgálatok eredményeit is ezen a konferencián összegzik, amelynek előadásaiból egy kiadványt terveznek megjelentetni az év végén.
Kujan I.