A keddi műhelybeszélgetés és kerekasztal ezúttal a Nézőpontok, kérdések és források Miskolc huszadik századi múltjának újragondolásához címet kapta. A konferencia szervezője Bán András és Kunt Gergely, a kerekasztal vezetője pedig Kapusi Krisztián volt.
A találkozón és az eszmecserén túl a műhelybeszélgetés célja egy olyan közösségi emlékezeti tér megvalósításáról való elgondolkodás volt, amely tér a személyes és családi emlékezet felől közelít a múlt felé, annak két-három generációnyi időintervallumát fogja át. Ez az elképzelés a várost kevésbé földrajzi egységként, sokkal inkább az együtt lakók közösségeként, tehát társadalmaként fogja fel. Az így elgondolt tér az ismerőstől tart az ismeretlen felé, azaz a jelenből visszafelé haladva ismerteti meg a látogatót a város múltjával, a lakosok hétköznapjaira, életmódjára, kultúrájára koncentrálna.
A műhelybeszélgetés programjában többek között szerepelt Bodovics Éva Judit, aki „Papírra vetett katasztrófa. Az 1878-as miskolci árvíz narratívája és emlékezete a hazai sajtóban” címmel tartott előadást. Bereczki Zoltán a diósgyőri vasgyár építéstörténetét kutatta, Fáy Ádám pedig bemutatta A Célváros című képeskönyvet. Kapusi Krisztián Privát félmúlt Miskolcon: egy „családtörténeti képregénysorozat” koncepcióját vázolta, Kunt Gergely pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy elveszíthető-e a múlt.
A műhelybeszélgetést kerekasztal követte, ahol kérdések és források Miskolc XX. századi múltjának újragondolásához. A kerekasztal résztvevői a műhelybeszélgetés előadói és meghívott vendégek voltak.
minap.hu