Mint korábban beszámoltunk róla, kidolgozták a helytörténeti oktatás új koncepcióját a város témában meghatározó intézményeinek munkatársai és pedagógusok. Új eszközöket és módszereket igyekeznek alkalmazni, elkészült egy tematikus ajánlás és hozzá kapcsolódóan egy bibliográfia, de szerepet kap a pályázati képzés és egy internetes felület is a helytörténeti oktatásban.
Tamás Anett, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tanulója elmondta, diákként fontosnak tartja, hogy a vele egykorú gyerekek is megismerjék városunk történeteit, hiszen – mint fogalmazott – „Miskolc gazdag város mind természeti, mind kulturális értékeit tekintve”.
– Ne felejtsük el azonban azt a sok híres embert sem, akik a városban megfordultak, vagy pedig Miskolc szülöttei – hangsúlyozta.
Az ismereteknek köszönhetően kialakul egyfajta kötődés a város iránt, mondta a diák, ami felnőttként ideköti az embereket. Hozzátette, többször indult maga is várostörténeti vetélkedőkön, melyek a város történetének, fontosabb személyiségeinek megismeréséről szóltak.
– Nagyon izgalmas volt számomra, hogy bejártuk a várost, fényképeket készítettünk az épületekről, és megvizsgáltuk a város címerét, ezáltal még több ismeretet szereztem a szülővárosomról – emelte ki Tamás Anett.
Diáktársa, Sípos Anna hozzátette ugyanakkor, hogy vannak olyan diáktársai, akik kevésbé ismerik Miskolcot – számukra még több új ismeretet tartogat egy-egy ilyen helyismereti óra.
– Volt, aki nem tudta például, hol van a Városház tér, el kellett neki magyarázni, hogy talál oda – mondta.
Lencsés Ágnes, az iskola magyar-történelem szakos tanára is részt vett a helytörténeti anyag kidolgozásában. Mint elmondta, úgy próbálták összeállítani az anyagot, hogy óvodás kortól általános iskola alsó- és felsőtagozatos, valamint középiskolás diákok számára egyaránt érdekes legyen, minden korosztályt megszólítson.
– Valószínűsíthető, hogy vannak benne hiányosságok, de igyekeztünk a mai kornak megfelelően a gyerekek figyelmét felkelteni. Olyan informatikai háttérrel fog majd ez az anyag bővülni, amely szinte pillanatok alatt elérhetővé teszi a gyerekek számára városunkról a különféle információkat – hangsúlyozta.
Hozzátette, nem csak a történelem, mint tantárgy szerepel ebben az anyagban. Igyekeztek a technikatörténetet, a zenetörténetet, a művészettörténetet, a tudomány mindenféle oldalát bemutatni.
– Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez csak egy „alapanyag”, egy váz. Biztos vagyok abban, hogy a városban vannak olyan kollégák, akik ezt meg fogják tölteni olyan személyes anyagokkal, élményekkel, hogy nem csupán egy „száraz” anyag lesz belőle – mondta.
Olyan módszereket, ajánlásokat próbáltak tehát tenni, amelyek a játékosságot helyezik inkább előtérbe, nem annyira a „száraz” ismeretátadást.
– Kimenni, megnézni, bejárni, lefényképezni, megfogni. Elvinni a gyerekeket, hogy tapasztalati ismereteket szerezhessenek, ez lenne a lényeg, nem a puszta ismeretátadás – hangsúlyozta.
Pásztorné Bakó Márta, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola igazgatója elmondta, a kerettantervek egyelőre még nem ismertek, de ez – mint fogalmazott – „most előny számunkra, hiszen ezek megismerése után biztosan lesz lehetőség arra, hogy különböző órákon a tanárok ezeket az elkészült anyagokat beépítsék a mindennapi munkájukba”.
Kujan I.
fotó: K. J.
Tamás Anett, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tanulója elmondta, diákként fontosnak tartja, hogy a vele egykorú gyerekek is megismerjék városunk történeteit, hiszen – mint fogalmazott – „Miskolc gazdag város mind természeti, mind kulturális értékeit tekintve”.
– Ne felejtsük el azonban azt a sok híres embert sem, akik a városban megfordultak, vagy pedig Miskolc szülöttei – hangsúlyozta.
Az ismereteknek köszönhetően kialakul egyfajta kötődés a város iránt, mondta a diák, ami felnőttként ideköti az embereket. Hozzátette, többször indult maga is várostörténeti vetélkedőkön, melyek a város történetének, fontosabb személyiségeinek megismeréséről szóltak.
– Nagyon izgalmas volt számomra, hogy bejártuk a várost, fényképeket készítettünk az épületekről, és megvizsgáltuk a város címerét, ezáltal még több ismeretet szereztem a szülővárosomról – emelte ki Tamás Anett.
Diáktársa, Sípos Anna hozzátette ugyanakkor, hogy vannak olyan diáktársai, akik kevésbé ismerik Miskolcot – számukra még több új ismeretet tartogat egy-egy ilyen helyismereti óra.
– Volt, aki nem tudta például, hol van a Városház tér, el kellett neki magyarázni, hogy talál oda – mondta.
Lencsés Ágnes, az iskola magyar-történelem szakos tanára is részt vett a helytörténeti anyag kidolgozásában. Mint elmondta, úgy próbálták összeállítani az anyagot, hogy óvodás kortól általános iskola alsó- és felsőtagozatos, valamint középiskolás diákok számára egyaránt érdekes legyen, minden korosztályt megszólítson.
– Valószínűsíthető, hogy vannak benne hiányosságok, de igyekeztünk a mai kornak megfelelően a gyerekek figyelmét felkelteni. Olyan informatikai háttérrel fog majd ez az anyag bővülni, amely szinte pillanatok alatt elérhetővé teszi a gyerekek számára városunkról a különféle információkat – hangsúlyozta.
Hozzátette, nem csak a történelem, mint tantárgy szerepel ebben az anyagban. Igyekeztek a technikatörténetet, a zenetörténetet, a művészettörténetet, a tudomány mindenféle oldalát bemutatni.
– Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez csak egy „alapanyag”, egy váz. Biztos vagyok abban, hogy a városban vannak olyan kollégák, akik ezt meg fogják tölteni olyan személyes anyagokkal, élményekkel, hogy nem csupán egy „száraz” anyag lesz belőle – mondta.
Olyan módszereket, ajánlásokat próbáltak tehát tenni, amelyek a játékosságot helyezik inkább előtérbe, nem annyira a „száraz” ismeretátadást.
– Kimenni, megnézni, bejárni, lefényképezni, megfogni. Elvinni a gyerekeket, hogy tapasztalati ismereteket szerezhessenek, ez lenne a lényeg, nem a puszta ismeretátadás – hangsúlyozta.
Pásztorné Bakó Márta, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola igazgatója elmondta, a kerettantervek egyelőre még nem ismertek, de ez – mint fogalmazott – „most előny számunkra, hiszen ezek megismerése után biztosan lesz lehetőség arra, hogy különböző órákon a tanárok ezeket az elkészült anyagokat beépítsék a mindennapi munkájukba”.
Kujan I.
fotó: K. J.