Az idei évben a tudomány ünnepének kiemelt témája a felfedezhető tudomány, ám az ünnepi ülésen szó esett Széchenyi István munkásságáról, s természetesen a tudomány jelentőségéről is.
Lakatos István, a MAB elnöke megnyitóbeszédében elmondta, november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánították, így 1997 óta a tudós közösség kiemelt figyelem kíséretében tudja megmutatni eredményeit. A programsorozat egész novemberben tart, több módon és helyszínen a tudomány áll a középpontban.
– A tudomány a kultúra részévé vált. A tudományos tevékenység a társadalom meghatározó szegmense. Ma már nem egyéni kaland a tudomány szolgálatába állni, sokkal inkább tudatos, relatív, célzott, a jövőt befolyásoló tevékenység. Kutatás nélkül, kutatók és tudósok nélkül nincs haladás – hangsúlyozta a MAB elnöke, majd átadta a szót Patkó Gyulának, a Miskolci Egyetem rektorának.
A rektor az egyetem múltjáról, annak jelentőségéről szólt a közönséghez, majd kitért az oktatás fontosságára. Mint mondta, igazi felsőfokú oktatási intézmény az, ahol a professzorok saját kutatási eredményeiket is megmutatják a fiatalságnak.
– A mi egyetemünk ilyen intézmény. 277 óta hagyomány ez, amelyet a Miskolci Egyetem hűen ápol. Küzdünk a tudományosságért, ez pedig színvonalas oktatás nélkül elképzelhetetlen – tette hozzá.
A régió tudásbázisát több felsőoktatási intézmény biztosítja, ilyen a Károly Róbert Főiskola is. Magda Sándor, a főiskola rektora Széchenyi István hazáért tett erőfeszítéseit méltatta. „Tudás nélkül a tőke nem mozdul” – idézte Széchenyi Istvánt, s mint mondta, az a tudás ér valami, amit a szakemberekhez, hallgatókhoz eljuttatnak.
– Lámpásként szeretnénk világítani, amelynek fényét a tudósok, kutatók táplálják. Szeretnénk, ha ez a fény odavonzaná a fiatalokat, ez határozza meg jelenünket és jövőnket egyaránt – emelte ki Magda Sándor, aki a régió oktatási – tudományos – gazdasági felemelkedése érdekében és az MTA-MAB keretében végzett több évtizedes munkája elismeréseként MAB- emlékérmet vehetett át.
Az ünnepi gyűlésen Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese elmondta, ünnepi év, Eszterházy-év van intézményükben, hiszen 250 évvel ezelőtt érkezett meg Eszterházy Károly Egerbe. Hozzátette, Eger városa, a főiskola sem tartana ott, ahol most tart, Eszterházy nélkül.
A tudományos ülésen elismerésekkel díjazták az arra érdemes kutatókat. Kitüntető Tudományos Díjban részesültek: Kecskeméti Gábor egyetemi tanár, intézetigazgató, Barkai László, az ME Egészségtudományi Karának dékánja és Szeidl György egyetemi tanár, majd ezt követően 12 fiatal kutatót részesítettek tudományos díjban, eddigi munkájuk elismeréseként és tevékenységük támogatásaként. Díjat vehetett át Kocserha István gépészmérnök,Raisz Anikó jogász, Vágó János geográfus, Szávai Szabolcs gépészmérnök, közgazdász, Kádárné Horváth Ágnes közgazdász, Juhász Tibor matematikus, Baják Imre közgazdász, Simándi Szilvia Ildikó művelődésszervező-német szakos tanár, Somogyi Gyula magyar – angol szakos tanár, Szalontai Tamás biotechnológus, Sziszkoszné Halász Dorottya történelem – angolnyelv és irodalom szakos tanár és Muránszky Gábor vegyészmérnök.
A díjak átadását követően szakmai előadásokat hallhattak a jelenlévők. Szávai Szabolcs a Folyadékkenés során kialakuló érintkezési viszonyok újszerű modellezése végeselem módszerrel című előadását Dusza János követte, aki Szemcsékkel és szálakkal erősített nanokerámiák című előadását tartotta meg. Szűcs Péter a felszín alatti vizek jelentőségéről szólt az Észak-magyarországi régióban.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.