Magyarország a legnagyobb vesztese a válságnak az eurózónán belül, a hazai gazdaság helyzetén pedig a szövetkezi hitelezés segíthetne Parragh László szerint. A kereskedelmi és iparkamara elnöke erről azon a díjátadón beszélt, ahol bemutatták azt a listát, ami a 100 legjelentősebb borsodi székhelyű vállalkozást gyűjtötte össze a Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó és Vámhivatal és az egyik megyei napilap közreműködésével.
Elektronikai és vegyipari cégek vezetik a százas listát, amit a vállalkozások adóbevallása alapján állítottak össze. A legtöbb dolgozót az amerikai érdekeltségű Jabil foglalkoztatja a megyében, a legnagyobb nettó árbevételt pedig egy szintén tiszaújvárosi üzem, a Tiszai Vegyi Kombinát könyvelhette el 2011-ben.

A Top 100 díjat idén egy mezőkövesdi, fémmegmunkálással foglalkozó autóipari beszállító kapta. A cég 420 embernek ad munkát, a vállalat alapítója szerint a sikerben fontos része volt annak, hogy részt vállalnak a fiatalok képzésében, a megfelelő munkaerő utánpótlása ugyanis az egyik legnagyobb kihívást jelenti.
– Tervezni nem lehet, munkaerővel is gond van, fiatal nem igazán akar jönni kétkezi munkára, idősek kiöregszenek, nem tudni mi lesz a szakmával – mondta Kovács István, a Kovács Kft. ügyvezetője.
Nem javult számottevően a megye mikrovállalkozásainak helyzete a válság kezdete óta, a külföldi tőke beáramlása pedig csak a nagyobb cégeket érintette kedvezően – hangzott el a találkozón.

– Sajnos még mindig az ország utolsó harmadában foglalunk helyet a különböző mutatók szerint. Más kérdés hogy ez egy nagy megye, nagy ipari kultúra, de valószínűleg a mi top 100-unk felveszi a versenyt más megyék top 100-ával, de hát ez egy kicsi sziget is, és azt hiszem, ez lehet a következő lépés amivel a hazai kkv-t lehet stabilizálni – hangsúlyozta Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A válság előtt Magyarország a régió egy legversenyképesebb állama volt Parragh László szerint. Azóta viszont nem sikerült bevezetni az eurót, az állam, a lakosság és a vállalkozások pedig eladósodtak. Azzal viszont, hogy sokan elkezdték visszafizetni a kölcsönöket pozitív változás indult. Hosszú távon pedig az segíthetné a gazdaságot, ha az állampolgárok és a cégek hazai tulajdonban lévő szövetkezetektől vennének fel hitelt, a források pedig így itthon maradhatnának– tette hozzá. A gazdasági folyamatok kapcsán a kereskedelmi és iparkamara elnöke hozzátette, nemcsak a szakképzés, hanem a felnőttképzés is egyre nagyobb szerepet kap majd.

– A szakképzés átalakítása mellett elengedhetetlen a felnőttképzés átalakítása, megyében ez különösen igaz, hogy sokan vannak, akik életkoruk és fizikai állapotuk szerint alkalmasak, hogy dolgozzanak, de nem tudnak, nemcsak azért mert nincs munka, hanem nincs meg az éppen aktuális szakképzettségük, ami miatt őt alkalmazzák – emelte ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az együttgondolkodás lehet a kulcsa a gazdaság fejlődésének – ezt Kriza Ákos mondta beszédében. A gazdaság élénkítése érdekében Miskolc polgármestere a megye vállalkozóitól közös gondolkodást és javaslatok kidolgozását kérte.
Istenes Zs.
Fotó: Juhász Á.
Elektronikai és vegyipari cégek vezetik a százas listát, amit a vállalkozások adóbevallása alapján állítottak össze. A legtöbb dolgozót az amerikai érdekeltségű Jabil foglalkoztatja a megyében, a legnagyobb nettó árbevételt pedig egy szintén tiszaújvárosi üzem, a Tiszai Vegyi Kombinát könyvelhette el 2011-ben.

A Top 100 díjat idén egy mezőkövesdi, fémmegmunkálással foglalkozó autóipari beszállító kapta. A cég 420 embernek ad munkát, a vállalat alapítója szerint a sikerben fontos része volt annak, hogy részt vállalnak a fiatalok képzésében, a megfelelő munkaerő utánpótlása ugyanis az egyik legnagyobb kihívást jelenti.
– Tervezni nem lehet, munkaerővel is gond van, fiatal nem igazán akar jönni kétkezi munkára, idősek kiöregszenek, nem tudni mi lesz a szakmával – mondta Kovács István, a Kovács Kft. ügyvezetője.
Nem javult számottevően a megye mikrovállalkozásainak helyzete a válság kezdete óta, a külföldi tőke beáramlása pedig csak a nagyobb cégeket érintette kedvezően – hangzott el a találkozón.

– Sajnos még mindig az ország utolsó harmadában foglalunk helyet a különböző mutatók szerint. Más kérdés hogy ez egy nagy megye, nagy ipari kultúra, de valószínűleg a mi top 100-unk felveszi a versenyt más megyék top 100-ával, de hát ez egy kicsi sziget is, és azt hiszem, ez lehet a következő lépés amivel a hazai kkv-t lehet stabilizálni – hangsúlyozta Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A válság előtt Magyarország a régió egy legversenyképesebb állama volt Parragh László szerint. Azóta viszont nem sikerült bevezetni az eurót, az állam, a lakosság és a vállalkozások pedig eladósodtak. Azzal viszont, hogy sokan elkezdték visszafizetni a kölcsönöket pozitív változás indult. Hosszú távon pedig az segíthetné a gazdaságot, ha az állampolgárok és a cégek hazai tulajdonban lévő szövetkezetektől vennének fel hitelt, a források pedig így itthon maradhatnának– tette hozzá. A gazdasági folyamatok kapcsán a kereskedelmi és iparkamara elnöke hozzátette, nemcsak a szakképzés, hanem a felnőttképzés is egyre nagyobb szerepet kap majd.

– A szakképzés átalakítása mellett elengedhetetlen a felnőttképzés átalakítása, megyében ez különösen igaz, hogy sokan vannak, akik életkoruk és fizikai állapotuk szerint alkalmasak, hogy dolgozzanak, de nem tudnak, nemcsak azért mert nincs munka, hanem nincs meg az éppen aktuális szakképzettségük, ami miatt őt alkalmazzák – emelte ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az együttgondolkodás lehet a kulcsa a gazdaság fejlődésének – ezt Kriza Ákos mondta beszédében. A gazdaság élénkítése érdekében Miskolc polgármestere a megye vállalkozóitól közös gondolkodást és javaslatok kidolgozását kérte.
Istenes Zs.
Fotó: Juhász Á.