– A magyar bírósági szervezetrendszer átalakítása több lépcsőben valósult meg. A szervezeti reform alapköveit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény fektette le – fogott a téma ismertetésébe Nagy Adrienn.
A reform első lépéseként több bíróság elnevezésében változás következett be. Idén január 1-jétől a fővárosi és a 19 megyei bíróság neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria elnevezést. További változást jelentett az is, hogy a törvényszékek elnevezése nem a megye nevéhez igazodik, hanem annak a településnek a nevéhez, ahol működik, például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság neve Miskolci Törvényszék lett. Az ítélőtáblák számában, elnevezésében nem történt változás.
A Kúriát illetően fontos kiemelni azt is, hogy az elnevezésében történt változáson kívül hatásköre is bővült. Ez év elejétől az önkormányzati rendelet – az Alaptörvényt leszámítva – más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást jelenleg csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhetik. Az igazságügyért felelős miniszter által előterjesztett törvényjavaslat 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíteni javasolja az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette.
A bírósági szervezetrendszert érintő reform második lépcsőjét jelenti az igazságügyi miniszter parlamenthez benyújtott törvényjavaslata, melynek értelmében január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok jogutódjaként pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. "A járásbíróságok létrehozásának jelenlegi első lépése megteremti a legalsó szintű ítélkezési fórum intézményi kereteit, amely a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi" - olvasható a javaslat indokolásában, mely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer további átalakításának.
Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy másik jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre. A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva nyílik majd lehetőség a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében — az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára. Ez a javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén. Ugyanakkor — a fővárosi kerületi bíróságokon kívül — a bíróságok elnevezését akként alakítja ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Miskolci Városi Bíróság január 1-jétől Miskolci Járásbíróság. Budapesten megmaradnak a jelenlegi elnevezések.
A javaslat melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését, és területi illetékességét, a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok – a munkaügyi bíróságokkal egyezően – különbíróságokként fognak működni. A jogorvoslat is akként módosul, hogy a munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan másodfokon a törvényszékek járnak majd el. Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indokolás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják- zárta a tájékoztatást Nagy Adrienn.
Cs.L.
A reform első lépéseként több bíróság elnevezésében változás következett be. Idén január 1-jétől a fővárosi és a 19 megyei bíróság neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria elnevezést. További változást jelentett az is, hogy a törvényszékek elnevezése nem a megye nevéhez igazodik, hanem annak a településnek a nevéhez, ahol működik, például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság neve Miskolci Törvényszék lett. Az ítélőtáblák számában, elnevezésében nem történt változás.
A Kúriát illetően fontos kiemelni azt is, hogy az elnevezésében történt változáson kívül hatásköre is bővült. Ez év elejétől az önkormányzati rendelet – az Alaptörvényt leszámítva – más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást jelenleg csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhetik. Az igazságügyért felelős miniszter által előterjesztett törvényjavaslat 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíteni javasolja az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette.
A bírósági szervezetrendszert érintő reform második lépcsőjét jelenti az igazságügyi miniszter parlamenthez benyújtott törvényjavaslata, melynek értelmében január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok jogutódjaként pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. "A járásbíróságok létrehozásának jelenlegi első lépése megteremti a legalsó szintű ítélkezési fórum intézményi kereteit, amely a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi" - olvasható a javaslat indokolásában, mely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer további átalakításának.
Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy másik jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre. A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva nyílik majd lehetőség a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében — az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára. Ez a javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén. Ugyanakkor — a fővárosi kerületi bíróságokon kívül — a bíróságok elnevezését akként alakítja ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Miskolci Városi Bíróság január 1-jétől Miskolci Járásbíróság. Budapesten megmaradnak a jelenlegi elnevezések.
A javaslat melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését, és területi illetékességét, a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok – a munkaügyi bíróságokkal egyezően – különbíróságokként fognak működni. A jogorvoslat is akként módosul, hogy a munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan másodfokon a törvényszékek járnak majd el. Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indokolás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják- zárta a tájékoztatást Nagy Adrienn.
Cs.L.