Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és újév első napjának szokásai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.
Mit együnk és mit ne együnk?
– egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
– sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni.
– a hiedelmek szerint a malac befelé túr, így szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.
– szerencséjük volt ezidőtájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor.
– különleges állat a hal. A folyómenti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.
– ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
– sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
– a gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Szerelem
Persze akkoriban is roppantul izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.
Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
– a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette, az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
– ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
– ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
– 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
– ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Az újévi fogadalom
Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.
Mit ne csináljunk az utolsó és első napon?
Az év utolsó és első napjain sokat tehetünk a jövőnkért, sok minden viszont tilos. Ne vigyük le a szemetet, ne mossunk, ne takarítsunk, ne teregessünk, ne hívjunk orvost, és ne is menjünk el hozzá. Olyan lesz az évünk, amilyen az első napunk, így érdemes figyelni tetteinkre, állapotunkra – amit megnehezíthet az előző este. Házunkból ne adjunk ki semmit, ne tegyünk olyan fogadalmakat, amiket úgysem tartunk be. És mindenekelőtt ne veszekedjünk, mert akkor bosszús évnek nézünk elébe.
T.Á.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és újév első napjának szokásai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.
Mit együnk és mit ne együnk?
– egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
– sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni.
– a hiedelmek szerint a malac befelé túr, így szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.
– szerencséjük volt ezidőtájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor.
– különleges állat a hal. A folyómenti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.
– ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
– sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
– a gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Szerelem
Persze akkoriban is roppantul izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.
Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
– a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette, az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
– ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
– ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
– 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
– ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Az újévi fogadalom
Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.
Mit ne csináljunk az utolsó és első napon?
Az év utolsó és első napjain sokat tehetünk a jövőnkért, sok minden viszont tilos. Ne vigyük le a szemetet, ne mossunk, ne takarítsunk, ne teregessünk, ne hívjunk orvost, és ne is menjünk el hozzá. Olyan lesz az évünk, amilyen az első napunk, így érdemes figyelni tetteinkre, állapotunkra – amit megnehezíthet az előző este. Házunkból ne adjunk ki semmit, ne tegyünk olyan fogadalmakat, amiket úgysem tartunk be. És mindenekelőtt ne veszekedjünk, mert akkor bosszús évnek nézünk elébe.
T.Á.