Tizenegyedik alkalommal adják át a Magyar Kultúra Napjának alkalmából a Miskolci Múzsa Díjat. Az egyik legtekintélyesebb vidéki kulturális elismerést nagyszabású gálaest keretében adják át pénteken Ferencz István építésznek.
A Miskolci Múzsa Díja Alapítvány kuratóriumát a miskolci kulturális és gazdasági élet meghatározó képviselői alkotják, akik idén tizenhat jelöltből választották ki az építészt. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora, a kuratórium elnöke korábban, a döntéssel kapcsolatban kiemelte, Ferencz István lesz az első építőművész, aki megkapja a rangos miskolci elismerést. Mint mondta, ugyan nehéz, ám szerencsés helyzetben volt a kuratórium, hiszen számos értékteremtő alkotót értékelhettek volna a díjjal, ám Ferencz István egyhangú döntés alapján kapja a díjat.
A kuratóriumi elnök hozzátette, fontos szempont, hogy az elismert művész kötődjék Miskolc városához. Ferencz Istvánt méltatva kiemelte, „alkotói hitvallása az állandó érték keresése, s szeretné abban működtetni az eleven, lüktető életet, s nyomot építeni a haza földjén”.
Ferencz István többek között Kossuth-, Ybl-díjas építész, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, ám ma is kötődik Miskolchoz, hiszen harmincöt évig élt a városban, s barátai ma is itt laknak. Nevéhez fűződik Miskolcon a Zenemalom, a Miskolci Egyetem jogi karának épülete, amelyekért 1985-ben kiérdemelte az Ybl Miklós-díjat. A városban ő tervezte az Avas katolikus egyházi együttest és az egyetem impozáns auláját is.
Az építész kiemelte, a legkedvesebb miskolci munkája az avasi együttes, hiszen hosszú ideig, remek emberekkel dolgozott együtt rajta.
– Harmonikus, remek körülmények között végeztük a munkát. Tizenkét évig épült az együttes. Úgy jártam oda, mintha hazamentem volna, mintha a saját házamhoz érkeztem volna meg minden alkalommal. Egy idő után azonban el kell engedni a házainkat, hiszen az épületek elkezdik élni a saját életüket – mondta Ferencz István, aki a román, az Árpád-kori építészeti stílust kedveli a legjobban. Mint hangsúlyozta, az akkori korból templomok, várak maradtak fent, amelyek tökéletes helyeken épültek meg. – Lélekkapaszkodó az a korszak – tette hozzá.
Ferencz István már gyermekkorában is szívesen épített, ám egy időben inkább a sport felé fordult. Elárulta, az építészet szeretete előtt olimpikon szeretett volna lenni.
– Nagyon szerettem volna kenus lenni, ám ehhez nem volt adottságom, s úgy gondoltam, nem is élnék meg belőle, ezért más utat kellett kijelölnöm magam számára. Nagyon sokat építettem gyermekkoromban, mesterségem a hajóépítés, sok szép hajót építettem. Úgy vélem, az építés tudása ősidők óta minden emberben ott él – hangsúlyozta.
Az építész ma már nem épít Miskolcon házakat, idejét leginkább a tanítás köti le a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az utánpótlással kapcsolatban elárulta, nem félti őket. – Ugyan egyre nehezebb a feladatuk, de van a fiatalok előtt perspektíva, hiszen építeni kell. Az építészet ma már nincs a társadalmi figyelem középpontjában, mint volt egykor. Már inkább a profit a fő szempont, nem magunknak építünk. Jobban kellene figyelnünk kellene a természetre, hiszen például a fényt is lehet irányítani – emelte ki. A jövő építészetével kapcsolatban véleményét kifejtve elmondta, a globális világ nem tudja majd irányítani az építészetet, így a fő iránymutató a hely lesz, hiszen mint mondta, az épületek védekeznek a külső tényezőkkel szemben.
Ferencz Istvánt meglepte, hogy a kuratórium őt választotta az idei Múzsa díjasnak, de természetesen nagyon örül neki. A város legnagyobb megbecsülésének nevezte az elismerést, amelyhez véleménye szerint ezúttal az emlékezet, s a miskolci élete juttatja.
A Miskolca Múzsa Díja átadásának a hagyományokhoz híven alkalmat a Magyar Kultúra Napja, helyszínt pedig a Miskolci Nemzeti Színház biztosít. Január 18-án, pénteken gálaest keretében adják át az elismerést, s Ferencz István mellett értékelik majd az őt követő legjobbnak ítélt négy művészt, Barna György néprajzi gyűjtőt, Fecske Csaba költőt, a Ruszkai Nóra – Nagy István dokumentumfilmes párost is. Az ő jutalmuk egy a színházba szóló Arany bérlet lesz.
Miskolci Múzsa Díjasok:
2002. Müller Péter Sziámi, a Miskolci Operafesztivál ötletgazdája
2003. Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar karnagya
2004. Marton Éva operaénekesnő
2005. Miskolc Dixieland Band
2006. Szinvavölgyi Néptáncműhely
2007. Miskolci Nemzeti Színház és közönsége
2008. Miskolci Galéria és mindenkori alkotóközössége
2009. Kamarás Máté
2010. Máger Ágnes
2011. Fazekas Gyermekkar
2012. Ferencz István
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
Portré: mma.hu
A Miskolci Múzsa Díja Alapítvány kuratóriumát a miskolci kulturális és gazdasági élet meghatározó képviselői alkotják, akik idén tizenhat jelöltből választották ki az építészt. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora, a kuratórium elnöke korábban, a döntéssel kapcsolatban kiemelte, Ferencz István lesz az első építőművész, aki megkapja a rangos miskolci elismerést. Mint mondta, ugyan nehéz, ám szerencsés helyzetben volt a kuratórium, hiszen számos értékteremtő alkotót értékelhettek volna a díjjal, ám Ferencz István egyhangú döntés alapján kapja a díjat.
A kuratóriumi elnök hozzátette, fontos szempont, hogy az elismert művész kötődjék Miskolc városához. Ferencz Istvánt méltatva kiemelte, „alkotói hitvallása az állandó érték keresése, s szeretné abban működtetni az eleven, lüktető életet, s nyomot építeni a haza földjén”.
Ferencz István többek között Kossuth-, Ybl-díjas építész, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, ám ma is kötődik Miskolchoz, hiszen harmincöt évig élt a városban, s barátai ma is itt laknak. Nevéhez fűződik Miskolcon a Zenemalom, a Miskolci Egyetem jogi karának épülete, amelyekért 1985-ben kiérdemelte az Ybl Miklós-díjat. A városban ő tervezte az Avas katolikus egyházi együttest és az egyetem impozáns auláját is.Az építész kiemelte, a legkedvesebb miskolci munkája az avasi együttes, hiszen hosszú ideig, remek emberekkel dolgozott együtt rajta.
– Harmonikus, remek körülmények között végeztük a munkát. Tizenkét évig épült az együttes. Úgy jártam oda, mintha hazamentem volna, mintha a saját házamhoz érkeztem volna meg minden alkalommal. Egy idő után azonban el kell engedni a házainkat, hiszen az épületek elkezdik élni a saját életüket – mondta Ferencz István, aki a román, az Árpád-kori építészeti stílust kedveli a legjobban. Mint hangsúlyozta, az akkori korból templomok, várak maradtak fent, amelyek tökéletes helyeken épültek meg. – Lélekkapaszkodó az a korszak – tette hozzá.
Ferencz István már gyermekkorában is szívesen épített, ám egy időben inkább a sport felé fordult. Elárulta, az építészet szeretete előtt olimpikon szeretett volna lenni.
– Nagyon szerettem volna kenus lenni, ám ehhez nem volt adottságom, s úgy gondoltam, nem is élnék meg belőle, ezért más utat kellett kijelölnöm magam számára. Nagyon sokat építettem gyermekkoromban, mesterségem a hajóépítés, sok szép hajót építettem. Úgy vélem, az építés tudása ősidők óta minden emberben ott él – hangsúlyozta.
Az építész ma már nem épít Miskolcon házakat, idejét leginkább a tanítás köti le a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az utánpótlással kapcsolatban elárulta, nem félti őket. – Ugyan egyre nehezebb a feladatuk, de van a fiatalok előtt perspektíva, hiszen építeni kell. Az építészet ma már nincs a társadalmi figyelem középpontjában, mint volt egykor. Már inkább a profit a fő szempont, nem magunknak építünk. Jobban kellene figyelnünk kellene a természetre, hiszen például a fényt is lehet irányítani – emelte ki. A jövő építészetével kapcsolatban véleményét kifejtve elmondta, a globális világ nem tudja majd irányítani az építészetet, így a fő iránymutató a hely lesz, hiszen mint mondta, az épületek védekeznek a külső tényezőkkel szemben.
Ferencz Istvánt meglepte, hogy a kuratórium őt választotta az idei Múzsa díjasnak, de természetesen nagyon örül neki. A város legnagyobb megbecsülésének nevezte az elismerést, amelyhez véleménye szerint ezúttal az emlékezet, s a miskolci élete juttatja.
A Miskolca Múzsa Díja átadásának a hagyományokhoz híven alkalmat a Magyar Kultúra Napja, helyszínt pedig a Miskolci Nemzeti Színház biztosít. Január 18-án, pénteken gálaest keretében adják át az elismerést, s Ferencz István mellett értékelik majd az őt követő legjobbnak ítélt négy művészt, Barna György néprajzi gyűjtőt, Fecske Csaba költőt, a Ruszkai Nóra – Nagy István dokumentumfilmes párost is. Az ő jutalmuk egy a színházba szóló Arany bérlet lesz.
Miskolci Múzsa Díjasok:
2002. Müller Péter Sziámi, a Miskolci Operafesztivál ötletgazdája
2003. Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar karnagya
2004. Marton Éva operaénekesnő
2005. Miskolc Dixieland Band
2006. Szinvavölgyi Néptáncműhely
2007. Miskolci Nemzeti Színház és közönsége
2008. Miskolci Galéria és mindenkori alkotóközössége
2009. Kamarás Máté
2010. Máger Ágnes
2011. Fazekas Gyermekkar
2012. Ferencz István
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
Portré: mma.hu