A Hulladéktörvényt első körben október 9-én fogata el az országgyűlést, a normakontroll után november 19-én került újra a honatyák elé és szavazták meg. A Magyar Közlönyben az év végén, az utolsó számban jelent meg.
A tájékoztatások szerint a jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban. A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítása szükségessé vált azért is, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó előírásait.
Az új törvény központi hatósági árszabályozást vezet be 2014. január 1-jével, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
Miután közszolgáltatást (ebben az esetben a lakossági szemétszállítás) 2014. január 1. után csak minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonú cég végezhet, így a környezetügyért felelős államtitkár szerint nem kell attól tartani, hogy külföldi cégek extraprofitot próbálnak az emberek nyakába varrni.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a lerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a Vidékfejlesztési Minisztérium a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválogatására ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a közszolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot.
Hatósági árképzés
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjról a törvény azt írja, a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és
szabályozni, hogy a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön. Emellett a törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.
A meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.
A NAV hajtja be a díjhátralékot
Újdonság a törvényben, hogy már nem csak a hulladék elszállítását tekintik közszolgáltatásnak, hanem annak a díjtartozását köztartozásnak. A törvény szerint: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására,
és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.
A NAV – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
Óvatosabbnak kell tehát lenni a díjtartozással, azt eddig sokan a befizetnivalók végére hagyták, tudván, hogy – mivel közszolgáltatásról van szó – akkor is elvzsik a szemetet, ha nem fizeti a díjat.
Miskolcon újabb rendelet készül
A 2013-as díjakat azonban még az önkormányzatok állapítják, állapították meg. Ahogy arról már beszámoltunk, a decemberi közgyűlés döntött a szemétszállítási díj havi bruttó 285 forintos emelkedéséről a lakossági fogyasztóknál. Azonban, mint elhangzott, azok a lakossági fogyasztók, akik vállalják a szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódást és teljesítik is azt, a jövőben kisebb szemétgyűjtőt használhatnak. Ez a lehetőség fennáll a társasházak, lakószövetkezetek számára is.
Úgy tudjuk a napokban az AVE Miskolc Kft. egyeztetésre hívta a társasházak és lakószövetkezetek képviselőit is Miskolcon. Esetükben ugyanis a tavalyi díjhoz képest nagyobb növekedés következett be több tényező miatt is, amelyek megjelennek a díjban. Tudomásunk szerint az önkormányzat újabb rendeletet készít elő a témában, amely leghamarabb márciusban kerülhet a grémium elé, ez tartalmazza majd a szelektív gyűjtéshez kapcsolódó edényméret csökkenés lehetőségét, illetve úgy tudjuk, felülvizsgálják majd a jelenleg előírt lakásonkénti kötelezően igénybeveendő edényzet méretet is.
A témára visszatérünk.
H.I.
A tájékoztatások szerint a jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban. A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítása szükségessé vált azért is, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó előírásait.
Az új törvény központi hatósági árszabályozást vezet be 2014. január 1-jével, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
Miután közszolgáltatást (ebben az esetben a lakossági szemétszállítás) 2014. január 1. után csak minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonú cég végezhet, így a környezetügyért felelős államtitkár szerint nem kell attól tartani, hogy külföldi cégek extraprofitot próbálnak az emberek nyakába varrni.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a lerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a Vidékfejlesztési Minisztérium a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválogatására ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a közszolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot.
Hatósági árképzés
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjról a törvény azt írja, a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és
szabályozni, hogy a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön. Emellett a törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.
A meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.
A NAV hajtja be a díjhátralékot
Újdonság a törvényben, hogy már nem csak a hulladék elszállítását tekintik közszolgáltatásnak, hanem annak a díjtartozását köztartozásnak. A törvény szerint: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására,
és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.
A NAV – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
Óvatosabbnak kell tehát lenni a díjtartozással, azt eddig sokan a befizetnivalók végére hagyták, tudván, hogy – mivel közszolgáltatásról van szó – akkor is elvzsik a szemetet, ha nem fizeti a díjat.
Miskolcon újabb rendelet készül
A 2013-as díjakat azonban még az önkormányzatok állapítják, állapították meg. Ahogy arról már beszámoltunk, a decemberi közgyűlés döntött a szemétszállítási díj havi bruttó 285 forintos emelkedéséről a lakossági fogyasztóknál. Azonban, mint elhangzott, azok a lakossági fogyasztók, akik vállalják a szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódást és teljesítik is azt, a jövőben kisebb szemétgyűjtőt használhatnak. Ez a lehetőség fennáll a társasházak, lakószövetkezetek számára is.
Úgy tudjuk a napokban az AVE Miskolc Kft. egyeztetésre hívta a társasházak és lakószövetkezetek képviselőit is Miskolcon. Esetükben ugyanis a tavalyi díjhoz képest nagyobb növekedés következett be több tényező miatt is, amelyek megjelennek a díjban. Tudomásunk szerint az önkormányzat újabb rendeletet készít elő a témában, amely leghamarabb márciusban kerülhet a grémium elé, ez tartalmazza majd a szelektív gyűjtéshez kapcsolódó edényméret csökkenés lehetőségét, illetve úgy tudjuk, felülvizsgálják majd a jelenleg előírt lakásonkénti kötelezően igénybeveendő edényzet méretet is.
A témára visszatérünk.
H.I.