– Hogyan telt a szombatod?
– Magányosan telt, mert a családom hazautazott Miskolcra. Pénteken, a műsor után megünnepeltük a győzelmet, reggel 8-ra értem haza, így az egész nap a pihenésről szólt. Este pedig már Győrben léptem fel.
– Hogyan érezted magad a döntőben, ahol több dalt is lehetőséged volt elénekelni?
– Az én szempontomból nagyon jól fel volt építve a műsor, hiszen egy lassabb duettel kezdtem, aztán egy gyorsabb dal következett, végül pedig az örömzenélés Misivel.
– Milyen volt a mestereddel együtt dolgozni, hiszen eddig is szeretted a Magna Cum Laude dalait?
– Nagyon megkedveltem Misit és ő is engem. Remekül megismertük egymást, megbeszéltük, hogy a jövőben is tartjuk majd a kapcsolatot, és azt mondta, ha bármilyen segítségre van szükségem, nyugodtan fordulhatok hozzá. Nagyon jól éreztem magam a duettben, eddig is nagyon szerettem a Vidéki sanzon című dalukat, most meghatározó dallá vált számomra ez, de nagyon kedvelem a Magnetofon című dalt is többek között.
– Még mestered is meglepte, hogy napszemüvegben léptél a színpadra a Tom Jones dalnál…
– Az, hogy napszemüvegben éneklem majd el az It’s not unusual című dalt, az csak az én döntésem volt. Nagyon sok stressz ért a műsor idején engem is, mindig a szememet említették. Ez bántó volt számomra, ezért úgy döntöttem, hogy megmutatom, a szemeim nélkül is meggyőző tudok lenni. Azt mondtam is, hogy ha a szemszavazókat elveszítem ezzel, akkor azt vállalom. Én mindig felvállalom azt, ami vagyok, s gondoltam ennyi fricska belefér a végén.
– Gondoltad volna, hogy megnyerheted a versenyt?
– A többi döntős is nagyon jó volt. Mind a négyünknek más erősségei vannak, de az egész mezőny erős volt. Az elején nem gondoltam, hogy nyerhetek. Csak szerettem volna kipróbálni magam, de a vége felé természetesen mind a négyünkben felmerült a győzelem lehetősége. Nagyon bíztam a legjobbakban, de nem akartam görcsösen nyerni. Nem az első hely volt a legfontosabb, hanem az, hogy jól érezzem magam. Az eredményhirdetésnél direkt nem néztem hátra, hogy lássam a százalékokat, szerettem volna meghagyni az izgalmat magamnak. Büszke vagyok rá, hogy három ilyen jó énekessel kerülhettem a döntőbe, hiszen két és fél éve énekelek csupán.
– Melyik dal volt a kedvenced a műsor során?
– Mindegyik dalhoz erősen kötődöm. A bemutatkozó dalom, a Crash Test Dummies Mmm Mmm Mmm Mmm című dala a legjellemzőbb oldalam, de nagyon kedveltem a francia dalt is, hiszen az erőteljesebb volt, amiben nagyon jól éreztem magam.
– A következő feladat, ami rád vár az Euróvíziós Dalfesztivál, ám utána elindul saját énekesi pályád. Hogyan képzeled el a te zenédet?
– Már javában próbálunk a dalfesztiválra. Szeretnénk a legjobbat kihozni magunkból, hogy legalább olyan meghatározó élményt szerezzünk, mint amilyet a Voice-beli duettünk okozott. Hozzám a lírai dalok állnak közel, de nagyobb ívű dalokban is meg szeretném majd mutatni magam, amiben elengedhetem magam, hiszen van egy laza énem is, ami sajnálom, hogy csak a verseny legvégén derülhetett ki.
Kiss Judit
– Magányosan telt, mert a családom hazautazott Miskolcra. Pénteken, a műsor után megünnepeltük a győzelmet, reggel 8-ra értem haza, így az egész nap a pihenésről szólt. Este pedig már Győrben léptem fel.
– Hogyan érezted magad a döntőben, ahol több dalt is lehetőséged volt elénekelni?
– Az én szempontomból nagyon jól fel volt építve a műsor, hiszen egy lassabb duettel kezdtem, aztán egy gyorsabb dal következett, végül pedig az örömzenélés Misivel.
– Milyen volt a mestereddel együtt dolgozni, hiszen eddig is szeretted a Magna Cum Laude dalait?
– Nagyon megkedveltem Misit és ő is engem. Remekül megismertük egymást, megbeszéltük, hogy a jövőben is tartjuk majd a kapcsolatot, és azt mondta, ha bármilyen segítségre van szükségem, nyugodtan fordulhatok hozzá. Nagyon jól éreztem magam a duettben, eddig is nagyon szerettem a Vidéki sanzon című dalukat, most meghatározó dallá vált számomra ez, de nagyon kedvelem a Magnetofon című dalt is többek között.
– Még mestered is meglepte, hogy napszemüvegben léptél a színpadra a Tom Jones dalnál…
– Az, hogy napszemüvegben éneklem majd el az It’s not unusual című dalt, az csak az én döntésem volt. Nagyon sok stressz ért a műsor idején engem is, mindig a szememet említették. Ez bántó volt számomra, ezért úgy döntöttem, hogy megmutatom, a szemeim nélkül is meggyőző tudok lenni. Azt mondtam is, hogy ha a szemszavazókat elveszítem ezzel, akkor azt vállalom. Én mindig felvállalom azt, ami vagyok, s gondoltam ennyi fricska belefér a végén.
– Gondoltad volna, hogy megnyerheted a versenyt?
– A többi döntős is nagyon jó volt. Mind a négyünknek más erősségei vannak, de az egész mezőny erős volt. Az elején nem gondoltam, hogy nyerhetek. Csak szerettem volna kipróbálni magam, de a vége felé természetesen mind a négyünkben felmerült a győzelem lehetősége. Nagyon bíztam a legjobbakban, de nem akartam görcsösen nyerni. Nem az első hely volt a legfontosabb, hanem az, hogy jól érezzem magam. Az eredményhirdetésnél direkt nem néztem hátra, hogy lássam a százalékokat, szerettem volna meghagyni az izgalmat magamnak. Büszke vagyok rá, hogy három ilyen jó énekessel kerülhettem a döntőbe, hiszen két és fél éve énekelek csupán.
– Melyik dal volt a kedvenced a műsor során?
– Mindegyik dalhoz erősen kötődöm. A bemutatkozó dalom, a Crash Test Dummies Mmm Mmm Mmm Mmm című dala a legjellemzőbb oldalam, de nagyon kedveltem a francia dalt is, hiszen az erőteljesebb volt, amiben nagyon jól éreztem magam.
– A következő feladat, ami rád vár az Euróvíziós Dalfesztivál, ám utána elindul saját énekesi pályád. Hogyan képzeled el a te zenédet?
– Már javában próbálunk a dalfesztiválra. Szeretnénk a legjobbat kihozni magunkból, hogy legalább olyan meghatározó élményt szerezzünk, mint amilyet a Voice-beli duettünk okozott. Hozzám a lírai dalok állnak közel, de nagyobb ívű dalokban is meg szeretném majd mutatni magam, amiben elengedhetem magam, hiszen van egy laza énem is, ami sajnálom, hogy csak a verseny legvégén derülhetett ki.
Kiss Judit