Úgy látszik, a bíró pedagógiai célzatú büntetése eredményes volt, ugyanis a hétfői jelentős késéssel ellentétben szerdán a vádlottak és a védők is időben megjelentek a tárgyalás kezdési időpontjára a bíróságon. A Kolláth Sándor bíró által vezetett tanács ezen a napon is tanúkat hallgatott meg. Sőt, nemcsak szóban idézték fel a történteket, hanem egy televíziós felvételt is lejátszottak, amelyen az elsőrendű vádlott, N. Béláné beszélget egy riporterrel a tragédiát követően. A képkockák szembesítették a nőt azzal, hogy megrendülés nélkül, mondhatni kedélyesen magyarázta a helyzetet. Ez természetesen nem büntetőjogi kategória, viszont a történtek fényében érdekes adalék. Az is szóba került a bíróságon, hogyan került cigaretta és öngyújtó lent a kezébe.
A bíróság meghallgatta F. Gyulát is, aki a paneltűz tűzvizsgálója volt a tragédiát követően. A bíró azt kívánta tisztázni, hogy mit láthatott az elsőrendű gyanúsított? Ez azért lényeges, mivel annak idején azt állította a vallomásában, hogy a kis szoba felől látta a lángokat, ott keletkezhetett, még később kiderült, hogy valójában a konyhából indult a tűz. Ezzel kapcsolatban felmerülhet akár a hatóságok szándékos félrevezetésének a gyanúja is. A tűzvizsgáló kijelentette, hogy amikor a nő elhagyta a lakást, akkor még csak a konyhában volt látható jelentős tűz, a kis szoba csak később kezdett el lángolni, miután lejött. A füsttől nem láthatott onnan kicsapó lángokat. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyors helyszínelés során vett minták nem értékelhetőek, a szokatlanul gyors takarítás következtében pedig nem lehetett megismételni a mintavételt, így a hatóságok nem tudják minden kétséget kizáróan megállapítani a tűz keletkezési okát, a terjedése viszont a rendelkezésre álló adatok alapján rekonstruálható.
A meghallgatott tanúk közt szerepelt L. György, a miskolci polgári védelmi kirendeltség akkori vezetője is, aki a riasztást követően a rendőrkapitányhoz és a polgármesterhez hasonlóan ugyancsak megjelent a helyszínen (véletlen egybeesés, hogy a tragédia óta eltelt három évben az említett hatósági személyek nyugdíjba vonultak, az akkori polgármester pedig elvesztette a választást). A bíró kérdésére elmondta, hogy nem ő volt a helyszíni parancsnok. Ezt követően kérdésre ismertette a szervezeten belüli parancsnoki rendszert, az értesítési láncot, az ügyeleti rendszer működését. Arra a kérdésre nem tudott érdemben felelni – mivel nem az ő hatáskörébe tartozott –, hogy a számítógépes eseménynapló, az ügyeleti óra és a 105-ös (tűzoltósági) segélyhívó telefon által regisztrált adatok nem esnek egybe.
A tárgyalás hétfőn, újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.
Cs. L.
A bíróság meghallgatta F. Gyulát is, aki a paneltűz tűzvizsgálója volt a tragédiát követően. A bíró azt kívánta tisztázni, hogy mit láthatott az elsőrendű gyanúsított? Ez azért lényeges, mivel annak idején azt állította a vallomásában, hogy a kis szoba felől látta a lángokat, ott keletkezhetett, még később kiderült, hogy valójában a konyhából indult a tűz. Ezzel kapcsolatban felmerülhet akár a hatóságok szándékos félrevezetésének a gyanúja is. A tűzvizsgáló kijelentette, hogy amikor a nő elhagyta a lakást, akkor még csak a konyhában volt látható jelentős tűz, a kis szoba csak később kezdett el lángolni, miután lejött. A füsttől nem láthatott onnan kicsapó lángokat. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyors helyszínelés során vett minták nem értékelhetőek, a szokatlanul gyors takarítás következtében pedig nem lehetett megismételni a mintavételt, így a hatóságok nem tudják minden kétséget kizáróan megállapítani a tűz keletkezési okát, a terjedése viszont a rendelkezésre álló adatok alapján rekonstruálható.
A meghallgatott tanúk közt szerepelt L. György, a miskolci polgári védelmi kirendeltség akkori vezetője is, aki a riasztást követően a rendőrkapitányhoz és a polgármesterhez hasonlóan ugyancsak megjelent a helyszínen (véletlen egybeesés, hogy a tragédia óta eltelt három évben az említett hatósági személyek nyugdíjba vonultak, az akkori polgármester pedig elvesztette a választást). A bíró kérdésére elmondta, hogy nem ő volt a helyszíni parancsnok. Ezt követően kérdésre ismertette a szervezeten belüli parancsnoki rendszert, az értesítési láncot, az ügyeleti rendszer működését. Arra a kérdésre nem tudott érdemben felelni – mivel nem az ő hatáskörébe tartozott –, hogy a számítógépes eseménynapló, az ügyeleti óra és a 105-ös (tűzoltósági) segélyhívó telefon által regisztrált adatok nem esnek egybe.
A tárgyalás hétfőn, újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.
Cs. L.