– Hogyan épült fel korábban a művészeti oktatás Miskolcon?
– Városunkban a művészeti oktatás igen jelentős múltra tekint vissza. A zenei képzés teljes vertikuma jelen van, az alapfoktól kezdve a felsőfokú képzésig. A képzőművészeti vonal majdnem hasonlóan teljes, bár ebben a felsőfok csak egy szűkebb, illetve speciálisabb területtel van jelen, a Miskolci Egyetem kínálatában (ilyen például az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés). A tánc és a dráma szakirány ugyancsak létezik az alap- és középfokú képzésben, és bár felsőfokról nem beszélhetünk, a színház jelenléte mégis ad kifutási lehetőséget.
Balettest a Szemere Bertalan Szakközépiskolában
– Mi indokolja a miskolci középfokú művészeti oktatás átalakítását?
– Elsősorban a középiskolák képzési struktúrájának, lehetőségeinek folyamatos változása eredményezte azt a helyzetet, hogy – a zeneművészetet leszámítva – ma teljesen más profilú intézményekben, fizikailag is szétszórtan, szemléletben és színvonalban sem egységesen (bár minden intézmény rendelkezik elismerésre méltó eredményekkel) zajlanak művészeti képzések. Ilyen a Gábor Áron Szakközépiskolában a képző- és iparművészeti, a Szemere Bertalan Szakközépiskolában a tánc-, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban pedig a drámatagozat.
– Melyek voltak a legfontosabb irányelvek, amelyek mentén összeállították Miskolc város középfokú művészetoktatásának új koncepcióját?
– Miskolcon a 90-es évektől kezdve időről időre fölvetődik egy egységes művészeti iskola létrehozásának gondolata – emlékeztetett Papp Zsolt. – Ez is mutatja, hogy az oktatásirányítás és a szakma egyaránt látja és elfogadja, hogy a város művészeti képzése még eredményesebb lehetne egy egységes intézmény működésével. Ezt különböző példák – például Pécs – is bizonyítják.
A jelenlegi koncepció fő irányelve, hogy a miskolci lehetőségek között, jelenlegi adottságaink kereteit a legmesszebbmenőkig kihasználva, az elért eredményeket, a meglévő hagyományokat megőrizve alakítsuk ki az új intézményt – hangsúlyozta a főosztályvezető. – Ennek az új intézménynek meg kell oldania a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola közismereti képzésének elhelyezését, az egységes szellemi és szakmai színvonal biztosítását.
Kiállítás a Gábor Áron Szakközépiskolában
– Hol lehetne mindezt megvalósítani?
– Jelen körülmények közt – mivel nem lehetséges egy új, nagy iskola felépítése – a Zenepalota elérhető közelségében, tehát a belvárosban kell a helyszínt megtalálni és kialakítani. Ez pályázati lehetőségek, illetve egyéb támogató források bevonásának függvénye. Nagyon fontos a méltó környezet biztosítása, már csak azért is, mert egy jó színvonalon működő művészeti szakközépiskola presztízsében, szellemi kisugárzásában mindenhol vetekszik a legnívósabb gimnáziumokkal is. Ez az elérni kívánt kisugárzás aztán visszahat az egész város szellemi, művészeti életére.
– Mi a legnagyobb előnye az egyes művészeti ágak egy intézménybe való „tömörítésének”, az egységesülésnek?
– Az épület megléte esetén is első körben a zene- és képzőművészeti képzések szerveződnének ide, de a későbbiekben mindenképpen kívánatos lenne a többi szakirány megjelenése is. A részben vagy teljesen megvalósuló egységesülés legnagyobb előnye a szinergiában, illetve az ez által is erősödő szakmaiságban mutatkozhatna meg. Ez a vizsgált példák bizonysága alapján egyszerre fejti ki pozitív hatását a pedagógusi, szakmai munka, illetve a diákok szellemi, művészeti, látásmódbeli fejlődésében.
Drámaórán a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai
– Az átszervezéssel megszűnhetnek képzések?
– A többlépcsős megvalósítás során bizonyos képzések ugyan átkerülnének ebbe az intézménybe, de nem szűnnének meg. Az az iránt érdeklődő diákok továbbra is megkapnák a lehetőséget tanulmányaik ilyen irányú folytatására, és természetesen a tanárok feladatai is megmaradnának.
Az egy intézményben, egységes vezetés alatt működő tantestület természetszerűleg jobban tudja biztosítani az egységes szakmai színvonalat. A tisztán művészeti képzést folytató iskolában a speciális munkaerő-piaci elvárásokat, változásokat is jobban nyomon tudják követni, az azokhoz való alkalmazkodást is rugalmasabban meg tudják oldani.
– Mikorra válhat „kézzel foghatóvá” a koncepció?
– A köznevelésben, illetve a szakképzésben végbement, valamint a művészeti képzés tekintetében még várható jogszabályi változások miatt a koncepció megvalósítása a megyeközponti tankerülettel való további egyeztetésekkel valósítható meg. Ezzel egy időben a források megkeresése is zajlik. Mindezek függvényében történhetnek meg a konkrét lépések, így a megvalósulás időpontjáról biztosat egyelőre nem lehet tudni – zárta Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal Humán Főosztály vezetője.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.
– Városunkban a művészeti oktatás igen jelentős múltra tekint vissza. A zenei képzés teljes vertikuma jelen van, az alapfoktól kezdve a felsőfokú képzésig. A képzőművészeti vonal majdnem hasonlóan teljes, bár ebben a felsőfok csak egy szűkebb, illetve speciálisabb területtel van jelen, a Miskolci Egyetem kínálatában (ilyen például az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés). A tánc és a dráma szakirány ugyancsak létezik az alap- és középfokú képzésben, és bár felsőfokról nem beszélhetünk, a színház jelenléte mégis ad kifutási lehetőséget.
Balettest a Szemere Bertalan Szakközépiskolában
– Mi indokolja a miskolci középfokú művészeti oktatás átalakítását?
– Elsősorban a középiskolák képzési struktúrájának, lehetőségeinek folyamatos változása eredményezte azt a helyzetet, hogy – a zeneművészetet leszámítva – ma teljesen más profilú intézményekben, fizikailag is szétszórtan, szemléletben és színvonalban sem egységesen (bár minden intézmény rendelkezik elismerésre méltó eredményekkel) zajlanak művészeti képzések. Ilyen a Gábor Áron Szakközépiskolában a képző- és iparművészeti, a Szemere Bertalan Szakközépiskolában a tánc-, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban pedig a drámatagozat.
– Melyek voltak a legfontosabb irányelvek, amelyek mentén összeállították Miskolc város középfokú művészetoktatásának új koncepcióját?
– Miskolcon a 90-es évektől kezdve időről időre fölvetődik egy egységes művészeti iskola létrehozásának gondolata – emlékeztetett Papp Zsolt. – Ez is mutatja, hogy az oktatásirányítás és a szakma egyaránt látja és elfogadja, hogy a város művészeti képzése még eredményesebb lehetne egy egységes intézmény működésével. Ezt különböző példák – például Pécs – is bizonyítják.
A jelenlegi koncepció fő irányelve, hogy a miskolci lehetőségek között, jelenlegi adottságaink kereteit a legmesszebbmenőkig kihasználva, az elért eredményeket, a meglévő hagyományokat megőrizve alakítsuk ki az új intézményt – hangsúlyozta a főosztályvezető. – Ennek az új intézménynek meg kell oldania a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola közismereti képzésének elhelyezését, az egységes szellemi és szakmai színvonal biztosítását.
Kiállítás a Gábor Áron Szakközépiskolában
– Hol lehetne mindezt megvalósítani?
– Jelen körülmények közt – mivel nem lehetséges egy új, nagy iskola felépítése – a Zenepalota elérhető közelségében, tehát a belvárosban kell a helyszínt megtalálni és kialakítani. Ez pályázati lehetőségek, illetve egyéb támogató források bevonásának függvénye. Nagyon fontos a méltó környezet biztosítása, már csak azért is, mert egy jó színvonalon működő művészeti szakközépiskola presztízsében, szellemi kisugárzásában mindenhol vetekszik a legnívósabb gimnáziumokkal is. Ez az elérni kívánt kisugárzás aztán visszahat az egész város szellemi, művészeti életére.
– Mi a legnagyobb előnye az egyes művészeti ágak egy intézménybe való „tömörítésének”, az egységesülésnek?
– Az épület megléte esetén is első körben a zene- és képzőművészeti képzések szerveződnének ide, de a későbbiekben mindenképpen kívánatos lenne a többi szakirány megjelenése is. A részben vagy teljesen megvalósuló egységesülés legnagyobb előnye a szinergiában, illetve az ez által is erősödő szakmaiságban mutatkozhatna meg. Ez a vizsgált példák bizonysága alapján egyszerre fejti ki pozitív hatását a pedagógusi, szakmai munka, illetve a diákok szellemi, művészeti, látásmódbeli fejlődésében.
Drámaórán a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai
– Az átszervezéssel megszűnhetnek képzések?
– A többlépcsős megvalósítás során bizonyos képzések ugyan átkerülnének ebbe az intézménybe, de nem szűnnének meg. Az az iránt érdeklődő diákok továbbra is megkapnák a lehetőséget tanulmányaik ilyen irányú folytatására, és természetesen a tanárok feladatai is megmaradnának.
Az egy intézményben, egységes vezetés alatt működő tantestület természetszerűleg jobban tudja biztosítani az egységes szakmai színvonalat. A tisztán művészeti képzést folytató iskolában a speciális munkaerő-piaci elvárásokat, változásokat is jobban nyomon tudják követni, az azokhoz való alkalmazkodást is rugalmasabban meg tudják oldani.
– Mikorra válhat „kézzel foghatóvá” a koncepció?
– A köznevelésben, illetve a szakképzésben végbement, valamint a művészeti képzés tekintetében még várható jogszabályi változások miatt a koncepció megvalósítása a megyeközponti tankerülettel való további egyeztetésekkel valósítható meg. Ezzel egy időben a források megkeresése is zajlik. Mindezek függvényében történhetnek meg a konkrét lépések, így a megvalósulás időpontjáról biztosat egyelőre nem lehet tudni – zárta Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal Humán Főosztály vezetője.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.