Szemán János, „barantás” vezetésével lovas, íjász programokkal várják a gyerekeket a Bárczay kastélyparkban, a Gárdonyi Művelődési Házban augusztus 5. és 9. között. A gyerekek reggeltől késő délutánig foglalhatják el magukat a jó levegőn, ismerkednek a lovakkal, az ősi magyar népszokásokkal, eszközökkel, játékokkal, sportokkal, kipróbálhatják az ősi magyarok lakóhelyét, a jurtát is.
Kissné Gonda Erika, a művelődési ház vezetője azt mondja, először rendezték meg a tábort, amelyet 18 gyerek kezdett el, de menet közben is többen csatlakoztak. Megismerkednek az ősi magyar szokásokkal, és közben kicsit a nevelésükkel is foglalkoznak, úgy, hogy észre sem veszik. Este nem kell őket altatni, az egész napos programokban olyan kellemes elfáradnak.
Szemán János, a Hejő-Törzs Hagyományőrző Kulturális és Sport Egyesület elnöke elmondta, a különböző népi ügyességi játékok, amelyeket gyakorolnak, leginkább azt a célt szolgálja, hogy a „jó emberek, jól elfáradjanak”, miközben ez egy igazi sportteljesítmény is a gyerekektől. Igyekeznek saját magukat túlteljesíteni, miközben nagyon jól érzik magukat, és sok új dologgal ismerkednek meg. Elsősorban arra igyekszik megtanítani őket, hogy egymást segítsék, és, hogy mindent bátran kipróbáljanak, bevállaljanak.
Gazdaffy Ricsi azt mondja, minden nagyon jó, lehet íjazni, lándzsázni, lovagolni, rengeteg dolgot ki lehet próbálni. Reggel tornáznak, táncolnak, nagyon jó játékokat játszanak, amiket fel sem bír sorolni.
Kowalak Matild Angyal szülei révén félig lengyel, azt mondja, jó itt neki, nagyon élvezi a lovas feladatokat, a táborba pedig azért jött, hogy magyar gyerekek között lehessen.
Kovács Solt Hunor később csatlakozott a tábor résztvevőihez, de azt mondja, nagyon élvezi és nagyon jó, hogy van ilyen. A társainak szívesen magyarázott a rovásírásról, melyet állítása szerint nagyon jól ismer. A tábor legkisebb résztvevője, Bence az ostorokat szorongatta legszívesebben, selypítve jelentette ki: egy karikás ostor otthonra is kell neki.
H. I.
Fotó: F. Kaderják Csilla
Kissné Gonda Erika, a művelődési ház vezetője azt mondja, először rendezték meg a tábort, amelyet 18 gyerek kezdett el, de menet közben is többen csatlakoztak. Megismerkednek az ősi magyar szokásokkal, és közben kicsit a nevelésükkel is foglalkoznak, úgy, hogy észre sem veszik. Este nem kell őket altatni, az egész napos programokban olyan kellemes elfáradnak.
Szemán János, a Hejő-Törzs Hagyományőrző Kulturális és Sport Egyesület elnöke elmondta, a különböző népi ügyességi játékok, amelyeket gyakorolnak, leginkább azt a célt szolgálja, hogy a „jó emberek, jól elfáradjanak”, miközben ez egy igazi sportteljesítmény is a gyerekektől. Igyekeznek saját magukat túlteljesíteni, miközben nagyon jól érzik magukat, és sok új dologgal ismerkednek meg. Elsősorban arra igyekszik megtanítani őket, hogy egymást segítsék, és, hogy mindent bátran kipróbáljanak, bevállaljanak.
Gazdaffy Ricsi azt mondja, minden nagyon jó, lehet íjazni, lándzsázni, lovagolni, rengeteg dolgot ki lehet próbálni. Reggel tornáznak, táncolnak, nagyon jó játékokat játszanak, amiket fel sem bír sorolni.
Kowalak Matild Angyal szülei révén félig lengyel, azt mondja, jó itt neki, nagyon élvezi a lovas feladatokat, a táborba pedig azért jött, hogy magyar gyerekek között lehessen.
Kovács Solt Hunor később csatlakozott a tábor résztvevőihez, de azt mondja, nagyon élvezi és nagyon jó, hogy van ilyen. A társainak szívesen magyarázott a rovásírásról, melyet állítása szerint nagyon jól ismer. A tábor legkisebb résztvevője, Bence az ostorokat szorongatta legszívesebben, selypítve jelentette ki: egy karikás ostor otthonra is kell neki.
H. I.
Fotó: F. Kaderják Csilla