Kövi Gabriella a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban dolgozik, már hét éve. Mint mesélte, kezdetben állatorvos szeretett volna lenni, de végül be sem adta a jelentkezését. Az állatok iránt érzett felelősség azonban továbbra is élete része lett.
– Kémiából nem voltam egy zseni, így be sem adtam a jelentkezésem az állatorvosira, pedig gyermekkorom óta az szerettem volna lenni. Õk nem tudnak beszélni, így nem tudnak segítséget kérni sem, ezért nagyon fontos számomra, hogy valahogyan segítsek nekik. Jobbá tegyem az életüket – mesélte indíttatásáról Kövi Gabriella, aki a miskolci állatkertbe jelentkezett, s mivel gondozót kerestek a kistestű majmoknak, ezért elvállalta, s hamar megszerette őket, így azóta is róluk gondoskodik.
Mint mondta, vadgazda-mérnökként végzett, s kezdetben csak aranyosnak, jópofának találta a majmokat, de hamar rájött, hogy ők is igazi egyéniségek.
– A legtöbb állatkerti állat a kertben születik, így már a természetben nem boldogulnának, de igyekszünk a legtermészetesebb körülményeket biztosítani nekik. Fontos számomra, hogy jó életet éljenek – tette hozzá.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
– Kémiából nem voltam egy zseni, így be sem adtam a jelentkezésem az állatorvosira, pedig gyermekkorom óta az szerettem volna lenni. Õk nem tudnak beszélni, így nem tudnak segítséget kérni sem, ezért nagyon fontos számomra, hogy valahogyan segítsek nekik. Jobbá tegyem az életüket – mesélte indíttatásáról Kövi Gabriella, aki a miskolci állatkertbe jelentkezett, s mivel gondozót kerestek a kistestű majmoknak, ezért elvállalta, s hamar megszerette őket, így azóta is róluk gondoskodik.
Mint mondta, vadgazda-mérnökként végzett, s kezdetben csak aranyosnak, jópofának találta a majmokat, de hamar rájött, hogy ők is igazi egyéniségek.
– A legtöbb állatkerti állat a kertben születik, így már a természetben nem boldogulnának, de igyekszünk a legtermészetesebb körülményeket biztosítani nekik. Fontos számomra, hogy jó életet éljenek – tette hozzá.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.