Az avató-ünnepséget Gonda Erika, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy egy nemzetnek szüksége van szimbólumokra, az országzászló pedig ilyen.A Szent István és az Új Kenyér tiszteletére avatott országzászlót népi öltözetű fiatalok hozták be, miközben a mintegy 50 jelenlévő elénekelte a Himnuszt.A tiszteletbeli zászlóanya, Bárczay Klára felidézte családja és a magyar nemzet történelmi kapcsolatát, külön kiemelve örömét, hogy a családi ház nem veszett el, hanem kulturális intézmény lett belőle. A Gárdonyi Géza Művelődési Házra, és a Bárczay Kastélypark, ahol mától az országzászló lobog.
Az avató-ünnepséget Gonda Erika, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy egy nemzetnek szüksége van szimbólumokra, az országzászló pedig ilyen.
A Szent István és az Új Kenyér tiszteletére avatott országzászlót népi öltözetű fiatalok hozták be, miközben a mintegy 50 jelenlévő elénekelte a Himnuszt. A tiszteletbeli zászlóanya, Bárczay Klára felidézte családja és a magyar nemzet történelmi kapcsolatát, külön kiemelve örömét, hogy a családi ház nem veszett el, hanem kulturális intézmény lett belőle. A Gárdonyi Géza Művelődési Házra, és a Bárczay Kastélypark, ahol mától az országzászló lobog.
A keresztény állam eszméjéhez híven az országzászlót és az új kenyeret a történelmi egyházak képviselői, Jobbágy Bertalan református lelkész, és Sedon László római katolikus plébános szentelték meg. A jelenlévőkkel közösen, könyörgéssel fordultak az Úrhoz, hogy adja áldását a lobogóra, és mindazokra, akik áldozatokat hoztak és hoznak érte.
A megszentelt országzászlót Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Gonda Géza, a körzet önkormányzati képviselője, és Bárczay Ágnes tiszteletbeli zászlóanya húzták fel a Bánk bán híres áriájának emelkedett dallamaira.
Kriza Ákos ünnepi beszédében elmondta: amit évezredek hoztak létre, azt percek nem törölhetik el – az országzászló ezt jelképezi. – A piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja – hangsúlyozta, majd hozzátette: ez a három tulajdonság formálta és tartotta össze a magyar nemzetet történelme során. A polgármester felidézte szimbólumaink történetét, és elmondta: Trianon után lett az országzászló a nemzeti összetartás megtestesítője, mára pedig a magyarság büszkeségének jelképévé vált. – A keresztény alapokon nyugvó magyar nemzet egysége valóságos egység, ami államhatárok felett áll – zárta beszédét Miskolc polgármestere.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő is megemlékezett államalapító Szent István királyról, és arról, amit a magyarok számára jelent. – Megálmodta és megvalósította a keresztény, magyar, és független államot. Neki köszönhetjük, hogy életben maradtunk. Példát adott, hogy a mai nehézségeket is hittel tudjuk legyőzni - hangoztatta. A képviselő egy Wass Albert-idézettel felvezetve arról is szólt, hogy a nemzet jóléte szorosan összefügg a nemzeti öntudattal, az országzászló pedig ezt a magyarságtudatot szimbolizálja. – Hiszek Magyarország feltámadásában! - zárta szavait.
Preview Image
A beszédek mellett ünnepi keretet adtak a zászlóavatásnak a rendezvény kísérőprogramjai is: Tapa Ottó elénekelte az „Elindultam szép hazámból” népdalt, Lévai Joli a „Miatyánkot” az országzászló avatása után, Menyhárt Szabolcs elszavalta Áprily Lajos A fejedelemhez című művét, Lengyel Klára és Kincses Zoltán pedig magyar népdalokat énekeltek, többek között a Kalász, kalász, árva magyar kalász címűt.
Az országzászló avatását és a kenyérszentelést Gonda Géza, a körzet önkormányzati képviselője, a kezdeményezés egyik főtámogatója zárta. Köszönetet mondott mindenkinek, aki segédkezett abban, hogy Hejőcsabán létrejöhetett egy ilyen rendezvény, és mostantól egy, a nemzet egységét szimbolizáló lobogó erősítheti a helyiek magyarságtudatát. – Nagy dicsőség ez Hejőcsabának – tette hozzá.
