Preview Image
Kovács László emlékeztetett rá, az egész világon ünneplik augusztus 16-án Szent Istvánt a keresztények. Hazánkban augusztus 20-án, a szentté avatásának napján emlékezünk rá. Hitet és erőt kell meríteni egy ilyen ünnepből, mert nemzetünk megmaradásához szükség van erre. Nincs még egy család, amely annyi szentet adott volna a világnak, mint az Árpád-ház és nincs még egy ország, amely lakosságának arányához képest annyi Nobel-díjassal büszkélkedhetne, mint Magyarország.
Szent István úgy kapcsolta a katolikus Európához hazánkat, hogy közben nem lett senki hűbérese és megmaradt a szuverenítása – tette hozzá.
A képviselő kiemelte, Magyarország védte mindig Európát, mint keleti határ, nálunk álltak meg a tatárok, a törökök, vagy éppen a keleti bolsevizmus. Ezért méltó helyünk van Európában, mi nem csak nemrég csatlakoztunk hozzá, hanem mindig is itt voltunk, mert „hol lettünk volna, ha nem Európában, és hol lett volna Európa Magyarország nélkül?”
Kovács László beszéde után a megemlékezés virágait helyezte el a szobornál az önkormányzat nevében Kiss Gábor alpolgármester és Papp Ferenc, a kulturális osztály megbízott vezetője. Illetve a Kovács László, a Fidesz, az MSZP, a DK, az 1956-os Vitézi Lovagrend B.-A.-Z. Megyei Szervezete, az 56-os Szövetség B.-A.-Z. Megyei Szervezete, a Magyar Politikai Foglyok B.-A.-Z. Megyei Szervezete, a Diósgyőri Kolping Család, és a Diósgyőri Szent Ferenc Általános Iskola.
A koszorúzás után Mikolai Vince főesperes áldotta meg az új kenyeret, aki beszédében arról szólt, Jézus példát mutatott arról, hogy meg kell osztanunk a kenyeret. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy kenyérszegés, ahogy az sem véletlen, hogy kenyértörésnek hívjuk, ha két ember útja elválik egymástól, hiszen még ekkor is meg kell, hogy osztozzanak a maradék kenyéren. Manapság sokak számára jelent gondot a mindennapi kenyér megszerzése, a megélhetés, Közben van, aki kidobja a kenyeret, pedig az nem erre való, hanem, hogy megegyük és megosszuk.
De nincs már meg a kenyér, a gabona szeretete, tisztelete, melyet régen életnek hívtak. A kenyéren a nemzeti színű szalag azt jelenti, hogy magyar földön, magyar napfénnyel, vízzel nőt a búza, magyar emberek aratták, őrölték és készítettek belőle kenyeret. De jelentse azt is, hogy tiszteljük a kenyeret, tette hozzá a főesperes, aki a kenyér megszegése után ünnepi misét is tartott a templomban.
H. I.
Fotó: F. Kaderják Csilla