Idén a Városházáról indult az ünnepi menet, elöl a nemzeti színű szalaggal átkötött, új kenyérrel és az aratókoszorúval. A búzakalászból fonott koszorút Kriza Ákos polgármester vette át államalapító Szent István király szobránál. Miskolc polgármesterét sorra követte mások mellett Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Csiszár Miklós jegyző, Torma András, a Miskolci Egyetem rektora, Kiss Gábor és Pfliegler Péter alpolgármester, önkormányzati képviselők, valamint a történelmi egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
– „Együtt az ország!”, ebben az esztendőben ezt a jelmondatot adtuk az ünnepnek – kezdte beszédét Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. – A cél az volt, hogy a mai napon szavakkal szóljunk arról, amit tetteinkkel az elmúlt esztendőkben megvalósítottunk. Arra emlékeztessünk mindenkit, hogy együtt, egységben, egy akarattal, új rend szerint megépítettünk egy új és igazságosabb gazdasági alapokon szerveződő társadalmat, amelyet új, a nemzet egységét kifejező és történelmi értékeinket megőrző alkotmányos alapokra helyeztünk – fogalmazott.
Kiemelte, az ország egységének megteremtése volt az államalapító Szent István király célja is. „Egy olyan nemzetet alkotott törvényekkel társadalommá, amely keletről, nyugatról hozta a maga igazát”, tette hozzá a polgármester.
– Nem volt könnyű együvé szervezni az akkor eléggé széthúzó magyarokat, de Szent Istvánnak sikerült. Törvényekkel, a katolikus egyház szervezeti rendjével, az apátságokkal, érsekségekkel, az állami hatalom szervezeti rendjének kialakításával, az igazságszolgáltatás rendszerének megalakításával sikerült az államot, mint főhatalmat megalkotnia, és ami fő, működtetnie – mondta Kriza Ákos, hozzátéve, alig pár emberöltő alatt vitte végbe mindazt, amire a nemzet megmaradásához szükség volt.
Az augusztus 20-i ünnep történelmi múltjának ismertetését követően Miskolc polgármestere elmondta, „a rendszerváltoztatás után is még húsz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a régi alapelveknek megfelelő, új alkotmány alapvetései határozzák meg az államot”.
– Ma ennek az új alkotmánynak és vele a történelmi hagyományainkra és nemzeti büszkeségünkre épülő új rendnek a napjait éljük mindannyian – hangsúlyozta.
Mint a polgármester fogalmazott, azok is részei az új társadalmi rendnek, „akik nem veszik tudomásul, hogy az emberek nem kíváncsiak ma már a széthúzást, az ellenségeskedést, a társadalmi csoportok, korosztályok közötti ellentétek szítását célzó mesterkedésekre”. Azok is ebben az új rendben élnek továbbá, „akik napi szinten kérdőjeleznek meg minden elért eredményt, sikert. Azok is, akik nem ismerik el, hogy azért szegény ebben az országban olyan sok ember, mert eladták fejük fölül a lakást, az országot. Azért él az emberek jelentős része máról holnapra, mert hitelválságba, vagy éppen – mi itt, Miskolcon tudjuk mi az – hitelcsalásba vittek boldog, boldogtalant”, fogalmazott Kriza Ákos polgármester.
– Együtt az ország – ez a szentistváni üzenet. Mert csak egy egységes nemzettel lehet megfordítani azokat a folyamatokat, amelyek romlásba, elszegényedésbe és kiszolgáltatottságba, végső soron pedig pusztulásba sodorták volna a nemzetet – fogalmazott, hozzátéve, vannak, akik időben felismerték, hogy van egy igaz és van egy hamis Magyarország. Volt egy olyan, amelyikben a bűn bocsánatos volt, akár minta is az érvényesüléshez, és van egy másik, amelyben a bűnért büntetés jár, és amelyben az igazság maga az értéké és a mérték.
– Van, volt egy olyan Magyarország, ahol egy várost tönkre lehetett tenni az önös érdekek érvényesítésével, ahol egymásnak lehetett ugrasztani társadalmi csoportokat, felhasználni rétegeket anyagi haszonszerzés reményében. Volt egy olyan Magyarország nemrégiben, ahol a városunkban a fejlesztés, a munkahelyteremtés azért maradhatott el, mert nem tudtak a haszonlesők igazságosan osztozni a vélt nyereségen – tette hozzá Miskolc polgármestere.
„Együtt az ország” – azoknak a figyelmét is erre hívta fel Kriza Ákos, akik – mint mondta –„nem tudnak örülni sikereinknek. Nem tudnak örülni egy megépített strandnak, a közlekedési hálózat fejlesztésének, az új villamosnak, a városfejlesztési elgondolásoknak, a terveknek és tetteknek”.
– Ebben a nagy, történelmi léptékkel mérve évezredes meccsben csak együtt nyerhetünk. Ma ezt üzeni nekünk Szent István király hagyatéka, amelyet megóvni számunkra történelmi szükség és erkölcsi kötelesség – figyelmeztetett Kriza Ákos polgármester ünnepi beszéde zárásaként.
„Szent István óta a föld otthont és hazát jelent számunkra”
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő Szent István király tettei közül az államalapítást emelte ki ünnepi beszéde elején. „Ez a tett gyökeresen megváltoztatta a magyar ember mentalitását. Ez tett bennünket azzá, amik ma vagyunk: magyarokká”, fogalmazott.
– Szent István számára a megszerezhető és magunkkal hozható kincsek birtoklása helyett a biztonság, a megmaradás igazi feltétele vált fontossá. Szent István király óta a föld otthont és hazát jelent számunkra – emelte ki az országgyűlési képviselő, hozzátéve, államalapító királyunk nem csupán megálmodta, de „tettekkel és törvénykezéssel biztosította is, hogy Magyarország, Európa közepén megmaradjon” – kereszténynek, függetlennek és magyarnak, fűzte hozzá Csöbör Katalin.
Nem feledhetjük – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő –, hogy „hazánk a hit révén és a függetlenségért vívott harc által született meg, és maradhatott életben, több mint ezer éven át”.– Mai nehézségeink is csak ezzel a hittel, a függetlenségünk kivívásával és a magyarságunk megtartásával küzdhetők le – vont párhuzamot Csöbör Katalin. – Hála Istennek, most olyan vezetőink vannak, akik világosan fölismerték, hogy a magyar közösségünk fennmaradásának elsőrendű feltétele a valóban magyar politika és magyar gazdaság megteremtése – mondta.
Wass Albert a Magyar örökség című írásából idézve kiemelte, „azt kell felismernünk, hogy egy nemzet igazi jóléte szorosan összefügg a nemzet öntudatának erősségével. Csak akkor fog erős, magyar kézben lévő gazdaság kialakulni, ha megerősödik a nemzeti öntudatunk”.
– Ellenkező esetben idejönnek, illetve maradnak a nemzetközi vállalatok, és akkor csak a bérmunka, és az alacsonyan képzett munkalehetőség marad nekünk, mint ahogy ez történt 1990 után – emlékeztetett mindenkit az országgyűlési képviselő, hozzátéve, „ebben az esetben nem marad más lehetőségünk, mint hitelből finanszírozni az annyira áhított magasabb életszínvonalat, mint ahogy ez történt 2002 és 2010 között”.
Az 1990 után kialakult alaphelyzet gyökeres átalakításába fogott bele a jelenlegi magyar kormány – fogalmazott Csöbör Katalin, hozzátéve, a nemzetközi tőke ellen harcolni nem egyszerű, de meggyőződése, hogy nincs más választás.
– Szentistváni hittel a lelkünkben, nemzetünk nagyjainak példáját követve kell, hogy legyen elég erőnk mindehhez – hangsúlyozta Csöbör Katalin országgyűlési képviselő.
Ünnepi beszédét követően a történelmi egyházak képviselői megszentelték és megáldották az új kenyeret, majd Kriza Ákos polgármester vezetésével megszegték azt. Ezt követően az ünnepi program a Szinvavölgyi Néptáncműhely műsorával folytatódott. Este az Excelsior, a BMV Rock Egylet, a Pakulár és a Happy Bluesday adott koncertet.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.