„A magyar nemzet egysége államhatárok feletti, megbonthatatlan”

Katonai tiszteletadással vonták fel a Népkertben álló Országzászló rúdjára az angyalos címerrel díszített lobogót, majd rögtön félárbocra is engedték. Június 4-én ugyanis arra emlékezünk, hogy 1920-ban ezen a napon szentesítették a nagyhatalmak a trianoni békediktátumot.



– Ez Európa és a világ egyik legnagyobb történelmi igazságtalansága volt. Ám a magyar nemzet egysége valóságos egység, államhatárok feletti, megbonthatatlan. Erre a tényre emlékeztet a nemzeti lobogó – mondta megemlékező beszédében Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. – Ezért ma egyszerre emlékezünk és ünnepelünk is. Az ország egyik legnagyobb tragédiájáról szólunk, ugyanakkor ünnepeljük a nemzetet.



A polgármester emlékeztetett, 1920-ban az országot nagyhatalmi szóval megcsonkították, gazdaságát tönkretették, családokat szakítottak szét, népességcserét erőltettek ránk, az ellenzőket bebörtönözték, a nemzetsiratókat elnémították. Ez olyan történelmi igazságtalanság, amibe nemcsak 94 év, de századok után sem lehet beletörődni. Ráadásul nemzedékek nőttek fel úgy, hogy beszélni sem lehetett róla.



– Trianon miatt megbénult az ország gazdasága, közlekedési rendszere, kereskedelmi útvonalai, közigazgatása. Az ország gazdaságföldrajzi szerkezete összeroskadt. Miskolcot például elvágták régiójától, a város szinte egykori megyéjén kívülre rekedt – mondta a város polgármestere, hozzátéve, sokan jöttek menekültként akkor a városba az elcsatolt részekről, és a város próbált igazi, új otthona lenni az érkezőknek. – Miskolc befogadó város volt mindig, amiként ma is az. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években félezren tették le a magyar állampolgársági esküt Miskolcon. És folyamatosan érkeznek az újabb kérelmek.



Bármely elszakított országrészben és bármilyen diktatórikus elnyomás alatt is élt magyar, megőrizte magyarságát: nyelvét, kultúráját, hagyományait, szokásait és történelmi emlékezetét, emelte ki végezetül Kriza Ákos.



– Éppen ezért, ez a nap arról szól, hogy minden, a nemzetet ért megsemmisítő tett és diktátum ellenére a magyar nemzet megmaradt, a nemzettestek összetartottak. A mai nap a magyar nemzet előtti főhajtásról szól. Az előtt a határok feletti, kulturális, nyelvi, lelki, megbonthatatlan egység előtt, amit magyar nemzetnek nevezünk. Az országzászló az egész magyar nemzet szimbóluma. Azé a nemzeté, amely összefogással képes volt a megmaradásra, azé a nemzeté, amely az országhatárok ellenére mára ismét egységes nemzetté lett, közös képviselettel van jelen az európai közösségben is – zárta szavait Miskolc polgármestere.



A megemlékező beszéd után a nemzeti összetartozásért mondott imát Kaulics László görög katolikus főhelynök, Szabó Sándor református, Sándor Frigyes evangélikus lelkész és Szarvas Péter római katolikus esperes, és a Miatyánk szavaival az egész ünneplő közönség – egyben köszönetet mondva a történelmi lehetőségért, amit az újbóli egymásra találásra kaptunk, mert „több ez a nemzet, mint a haza”.



Az Országzászlónál Miskolc város vezetése, a megyei Kormányhivatal, a Miskolci Egyetem, a honvédség, pártok közül a Fidesz, a KDNP és a Fidelitas, valamint számos civil szervezet helyezte el a megemlékezés koszorúit.



A nemzeti összetartozás napjának városi programja este 6 órától a Művészetek Házában rendezett emlékműsorral folytatódott. Itt Gál Sándor kassai, József Attila-díjas költő, író, publicista mondott emlékbeszédet. Közreműködött Kövesdi Szabó Mária és Pólos Árpád, a Kassai Thália Színház színművészei. Végül a Regélők énekegyüttes hangversenye zárta a programot.

minap.hu
Fotó: Mocsári L.