Hagyomány Miskolcon, hogy az országos megnyitó előtt egy nappal kezdődik a könyvünnep, mint ahogy hagyomány az is, hogy megkoszorúzzák Supka Géza lillafüredi emléktábláját.
Könyv és konzerv
– Miskolcon nem lehet elégszer felidézni a kezdeteket. Azt, hogy Supka Géza művészettörténész, író itt, egészen pontosan Lillafüreden, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 1927-es közgyűlésén, pünkösd vasárnapján javasolta: legyen egy nap, amikor minden településen az utcákon, közvetlen, bohém formában találkozhatnak az emberek a könyvvel – emlékeztetett Kiss Gábor alpolgármester az ez évi, 85. Ünnepi Könyvhét szerda délutáni megnyitóján.
Elmondta, számára a kezdeményezés két mozzanata nagyon fontos: az, hogy mindenhol legyen, és hogy közvetlen kapcsolatra teremtsen lehetőséget. Miskolcon most is áll a sátor, ahol – a könyvtári és színpadi beszélgetések mellett – írók és költők várják a könyvbarátokat, emelte ki. Azután az ünnep nagyon is racionális elemeiről is szólt.
– Jó alkalom ez, hogy ismét beszéljünk a könyv fontosságáról egy olyan világban, ahol a prognózisok szerint néhány évtizeden belül csak 200 élő nyelv marad. Fontos, hogy tudjuk, az időskori szellemi frissesség megőrzésének egyik legerősebb összetevője az olvasás, és azt is, hogy ezt az élményt gyermekkorban kell megszerettetni. Mert aki nem olvas, az csak a készet, a konzervet tudja fogyasztani. Aki olvas, annak van olyan teremtő fantáziája, amivel a betűkből egy új világot teremt – zárta köszöntő szavait Kiss Gábor.
Nyomda és emlékezet
Az ünnepi megnyitó beszédet Iancu Laura József Attila-díjas költő mondta, aki az elején arról szólt, néhány évvel ezelőtt még irigyelt volna minket, akik könyvek között nőttünk fel, mert az ő moldvai csángó falujukban még az iskolakönyvet is vissza kellett adni az év végén. Azóta azonban rájött, hogy ott is volt vers, novella, mese és újság is – csak éppen nem nyomtatásban, hanem szóban terjedt.
– A mi falunkban is megvolt az igény a szépre, az emelkedettre. Nyomda nem volt hozzá, de volt emlékezet. A szellemi érték a fontos, ami megtalálja a formát, az eszközt, amivel túlélhet bennünket. A könyv ilyen eszköz – mondta a költő.
Kiemelte, az igazi érték mindent túlél, nem szorul a gondoskodásunkra. Hajlamosak vagyunk fontoskodva őrizni hagyományainkat, értékeinket – ami valóban fontos, de közben tudnunk kell: az értékek őriznek meg minket emberségünkben, közösségünkben.

– Az ember kereső, nyitott lény. Sem tudás, sem könyv, talán ember sem születne, ha nem így lenne. Énünk legjobb része nyilvánul meg a könyvekben, amit a Teremtő oltott belénk. Ezért a könyvekben magunkat ünnepeljük, és a Teremtőnket – fogalmazott Iancu Laura, akivel késő délután is találkozhatott a miskolci közönség a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban.
Helyi és országos – kedvezménnyel
A Könyvhéten ugyanis nemcsak a téren, hanem a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban és fiókkönyvtáraiban is találkozhatnak alkotókkal az érdeklődők. Így például csütörtökön délután 2 órától Fecske Csaba József Attila-díjas költő új gyermekkönyvét, A sivatag hajóját mutatják be a Görgey utcai könyvtárban. Pénteken fél 5-től Mács József felvidéki magyar író és lánya, Mács Ildikó Szabó Lőrinc-díjas szerkesztő lesz a könyvtár vendége.
A Könyvtér színpadán miskolci tehetségek mutatkoznak be, és sok szerző dedikál: csütörtökön 1-től Gál Halász Anna, 5-től Csorba Piroska és Fecske Csaba, pénteken fél 3-tól Serfőző Simon, fél 5-től Kisvárkonyi Csaba, szombaton 11-től pedig Vitkolczi Ildikó. A kitelepült könyvesek pedig új, könyvheti kínálattal és húsz százalék kedvezménnyel várják az olvasókat.

A Könyvtéren meg lehet találni a Hermán Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria legújabb kiadványait is, amiket szerda délelőtt mutattak be. Így hagyományosan megjelent a Herman Ottó Múzeum Évkönyve, a megye régészeti emlékeit bemutató sorozatban pedig Kalicz Nándor és Koós Judit Mezőkövesd–Mocsolyáson feltárt, a Kr. e. 6. évezred második feléből származó települést és temetőt leíró könyve látott napvilágot. Mikita Gábor Páholynyitogatójában a miskolci színház színpadán szerepelt művekről és művészekről írt. De kötetbe foglalták a Nagy Kunszt 2008–2013 közötti öt, és a Spanyolnátha művészeti folyóirat 2004–14 közötti tíz évét is.
Cs. M.
Fotó: Mocsári L.
Könyv és konzerv
– Miskolcon nem lehet elégszer felidézni a kezdeteket. Azt, hogy Supka Géza művészettörténész, író itt, egészen pontosan Lillafüreden, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 1927-es közgyűlésén, pünkösd vasárnapján javasolta: legyen egy nap, amikor minden településen az utcákon, közvetlen, bohém formában találkozhatnak az emberek a könyvvel – emlékeztetett Kiss Gábor alpolgármester az ez évi, 85. Ünnepi Könyvhét szerda délutáni megnyitóján.Elmondta, számára a kezdeményezés két mozzanata nagyon fontos: az, hogy mindenhol legyen, és hogy közvetlen kapcsolatra teremtsen lehetőséget. Miskolcon most is áll a sátor, ahol – a könyvtári és színpadi beszélgetések mellett – írók és költők várják a könyvbarátokat, emelte ki. Azután az ünnep nagyon is racionális elemeiről is szólt.
– Jó alkalom ez, hogy ismét beszéljünk a könyv fontosságáról egy olyan világban, ahol a prognózisok szerint néhány évtizeden belül csak 200 élő nyelv marad. Fontos, hogy tudjuk, az időskori szellemi frissesség megőrzésének egyik legerősebb összetevője az olvasás, és azt is, hogy ezt az élményt gyermekkorban kell megszerettetni. Mert aki nem olvas, az csak a készet, a konzervet tudja fogyasztani. Aki olvas, annak van olyan teremtő fantáziája, amivel a betűkből egy új világot teremt – zárta köszöntő szavait Kiss Gábor.
Nyomda és emlékezet
Az ünnepi megnyitó beszédet Iancu Laura József Attila-díjas költő mondta, aki az elején arról szólt, néhány évvel ezelőtt még irigyelt volna minket, akik könyvek között nőttünk fel, mert az ő moldvai csángó falujukban még az iskolakönyvet is vissza kellett adni az év végén. Azóta azonban rájött, hogy ott is volt vers, novella, mese és újság is – csak éppen nem nyomtatásban, hanem szóban terjedt.
– A mi falunkban is megvolt az igény a szépre, az emelkedettre. Nyomda nem volt hozzá, de volt emlékezet. A szellemi érték a fontos, ami megtalálja a formát, az eszközt, amivel túlélhet bennünket. A könyv ilyen eszköz – mondta a költő.
Kiemelte, az igazi érték mindent túlél, nem szorul a gondoskodásunkra. Hajlamosak vagyunk fontoskodva őrizni hagyományainkat, értékeinket – ami valóban fontos, de közben tudnunk kell: az értékek őriznek meg minket emberségünkben, közösségünkben.

– Az ember kereső, nyitott lény. Sem tudás, sem könyv, talán ember sem születne, ha nem így lenne. Énünk legjobb része nyilvánul meg a könyvekben, amit a Teremtő oltott belénk. Ezért a könyvekben magunkat ünnepeljük, és a Teremtőnket – fogalmazott Iancu Laura, akivel késő délután is találkozhatott a miskolci közönség a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban.
Helyi és országos – kedvezménnyel
A Könyvhéten ugyanis nemcsak a téren, hanem a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban és fiókkönyvtáraiban is találkozhatnak alkotókkal az érdeklődők. Így például csütörtökön délután 2 órától Fecske Csaba József Attila-díjas költő új gyermekkönyvét, A sivatag hajóját mutatják be a Görgey utcai könyvtárban. Pénteken fél 5-től Mács József felvidéki magyar író és lánya, Mács Ildikó Szabó Lőrinc-díjas szerkesztő lesz a könyvtár vendége.
A Könyvtér színpadán miskolci tehetségek mutatkoznak be, és sok szerző dedikál: csütörtökön 1-től Gál Halász Anna, 5-től Csorba Piroska és Fecske Csaba, pénteken fél 3-tól Serfőző Simon, fél 5-től Kisvárkonyi Csaba, szombaton 11-től pedig Vitkolczi Ildikó. A kitelepült könyvesek pedig új, könyvheti kínálattal és húsz százalék kedvezménnyel várják az olvasókat.

A Könyvtéren meg lehet találni a Hermán Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria legújabb kiadványait is, amiket szerda délelőtt mutattak be. Így hagyományosan megjelent a Herman Ottó Múzeum Évkönyve, a megye régészeti emlékeit bemutató sorozatban pedig Kalicz Nándor és Koós Judit Mezőkövesd–Mocsolyáson feltárt, a Kr. e. 6. évezred második feléből származó települést és temetőt leíró könyve látott napvilágot. Mikita Gábor Páholynyitogatójában a miskolci színház színpadán szerepelt művekről és művészekről írt. De kötetbe foglalták a Nagy Kunszt 2008–2013 közötti öt, és a Spanyolnátha művészeti folyóirat 2004–14 közötti tíz évét is.
Cs. M.
Fotó: Mocsári L.