A tellói jóslat – pecséthengerek legendái, ezzel a címmel jelent meg Gyárfás Ágnes magyar bölcselettörténésznek, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökének új könyve. Egy zöld kőre vésett dokumentum ez a jóslat. A kutatók szerint a turáni népek sorsáról szól, de fényt vet az eredet, a származás kérdésére is. Ahhoz, hogy egy ilyen jóslatot megértsünk, nemcsak a jeleket kell megfejteni, hanem a mondatok szerkezetét, nyelvezetét is. Így sem várhatunk egyértelmű válaszokat.
A tellói jóslat is dodonainak tekinthető – több értelemben is. De maradjuk a közismertebbnél: nem egyértelmű. Ha így olvassuk élet, dicsőség, fejlődés, ha úgy olvassuk halál, megpróbáltatás, pusztulás. A másik ok, amiért „dodonai”, Gyárfás Ágnes könyvéből olvasható ki: Dodonát az ismeretlen, de valószínűleg turáni eredetű pelazgok alapították, régi neve Hellópia vagy Hallópia volt. Itt született a tellói jóslat.
A Kovács Sándor orientalista által bemutatott könyv azonban nemcsak direkt módon a jóslattal, hanem a kaukázusi szkítákhoz történő csatlakozásunkkal foglalkozik, s ősmúltunkat is bemutatja. Valójában mégsem történelemről szól, hanem egy történelmi kor szakrális kultúrájáról.
minap.hu
Fotó: Juhász Á.
A tellói jóslat is dodonainak tekinthető – több értelemben is. De maradjuk a közismertebbnél: nem egyértelmű. Ha így olvassuk élet, dicsőség, fejlődés, ha úgy olvassuk halál, megpróbáltatás, pusztulás. A másik ok, amiért „dodonai”, Gyárfás Ágnes könyvéből olvasható ki: Dodonát az ismeretlen, de valószínűleg turáni eredetű pelazgok alapították, régi neve Hellópia vagy Hallópia volt. Itt született a tellói jóslat.
A Kovács Sándor orientalista által bemutatott könyv azonban nemcsak direkt módon a jóslattal, hanem a kaukázusi szkítákhoz történő csatlakozásunkkal foglalkozik, s ősmúltunkat is bemutatja. Valójában mégsem történelemről szól, hanem egy történelmi kor szakrális kultúrájáról.
minap.hu
Fotó: Juhász Á.