Mancs szobra, a rózsaházként ismert épület, a színház, miskolci lányok, lakatok és a Szinva. Sötét kapu, vagy éppen a Weidlich udvar. Csak néhány értékes látnivaló, ami Miskolc belvárosában található. S ami az ide érkezőket – legyen az turista vagy éppen vidéken élő, de miskolci iskolába felvételt nyert tanuló – azonnal magával ragadja. Cseres Andrásnak különösen a város sétálóutcája tetszik, gyönyörű klasszicista épületeivel, de a Lévay József Református Gimnázium diákja nagyon szereti a diósgyőri várat is, imádja az atmoszféráját.
– Hihetetlen érzés, hogy bemegyek oda, és tudom, hogy már Nagy Lajos király is itt tartózkodott, illetve az egyik kedvelt helye volt ez az épület – fogalmazott az egyébként bánhorváti születésű kollégista diák.
A középiskolások számára rendezett vetélkedőn a beugró feladat az egyházi emlékekre fókuszált. December 8-a ugyanis kiemelkedő egyházi ünnep, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe.
Az idegenforgalmi vetélkedő kísérőrendezvénye volt egy gasztronómiai bemutató, ahová a miskolci háziasszonyok helyi, családi receptjeiket vitték magukkal. Csonka Gyula főszervező kiemelte, a fiataloknak fontos ismerniük városukat, hiszen „ők a jövőnk”. A CS-K Stanbau Kft. elnöke hozzátette, otthonuknak kell, hogy érezzék Miskolcot. Ezért is kötötték össze a rendezvényt a Mi van a spájzban című gasztronómiai vetélkedővel.
A zsűri elnöke, Miskolc főépítésze szerint elsősorban az itt élőknek kell a várost szeretni, mert csak így lehet másokkal is megszerettetni. Rostás László kiemelte: érték pedig van bőséggel. A főépítész megemlítette többek között a város emblematikus jelképét, az Avasi kilátót, a pincesorok macskaköves miliőjét és a belvárosba vezető patinás lépcsősort, ami a város legrégebbi épületéhez, a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállító teréhez vezet.