A Sparban dolgozók jelenleg 118 ezer forintot, vagyis a garantált bérminimumot kapják fizetésként. A kereskedelem az egyik olyan ágazat, ahol a dolgozók többsége a kötelezően adható legkisebb bért, illetve bérminimumot kapják munkájuk után.
„Mintegy 118 főt foglalkoztatunk minimálbéren az áruszállítás területén és mintegy 3800 főt foglalkoztatunk garantált bérminimumon, áruházi területen. Az áruházi területen dolgozók többségében pénztárosok, szakeladók és árufeltöltők” – mondta el Maczelka Márk kommunikációs vezető.
Ők jövőre már többet vihetnek haza.
Mindenki, tehát a munkavállalói szervezetek mellett a szakszervezetek képviselői is aláírták ugyanis a jövő évi bérmegállapodást. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben a minimál bér 105 ezer, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra emelkedik. Ez 3,4 százalékos növekedés az idei szinthez képest.
A nemzetgazdasági miniszter az ünnepélyes aláíráson nagyon fontosnak nevezte a bérek emelkedése mellett a foglalkoztatottság bővülését is. „22 éve nem volt olyan magas foglalkoztatottság Magyarországon, mint ma. Jelenleg közel 4 millió 200 ezer ember dolgozik hazánkban, 360 ezerrel több , mint 4 éve. Fontosnak tartom kiemelni, hogy csak az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában” – fogalmazott Varga Mihály.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke fontosnak nevezte a megállapodást, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a mostani emelés nagyobb, mint ahogy azt a gazdaság teljesítménye indokolta volna.
„Nem lesz könnyű a vállalkozások többségének ezt kitermelni, de ugyanakkor ez hozzájárulhat a társadalmi jólét növeléséhez, a minimálbérnél pedig inkább a legszegényebb, legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának az emeléséhez” – hangsúlyozta az alelnök.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte, jövőre folytatódnak azok a tárgyalások, amelyek például a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, valamint a sztrájktörvény problematikus pontjairól szólnak majd. És arról is egyeztetnek majd, hogy mi lesz a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetése után. „Egyetértés van abban , hogy ennek a helyére olyan intézkedéseket esetleg jogszabályi garanciát kell adni, hogy akik erős fizikai, illetve pszichikai terhelésnek vannak kitéve és ezért előbb elkopik az egészségük valamiféle védelmi rendszert kell felállítani” – mondta Gaskó István.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a minimálbér emelkedésének ütemével jelenleg az Európai Unió éllovasai közé tartozik Magyarország, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent, de további emelésre van szükség, mert a mértéket tekintve még mindig az unió alsó harmadához tartozunk.
Az MSZP nettó 100 ezer forintos minimálbért javasol. Szerintük 2010 óta harmadával csökkent a bérek vásárlóereje.