Ugrás a tartalomra

Húsvéti népszokások

Létrehozva
Egykor még három napos ünnepként tartották számon a húsvétot. Régen a lányokat nem kölni vízzel védték az elhervadás ellen, hanem víz alá merítéssel. Sok-sok évvel ezelőtt még a fiúk is kaptak vizet a nyakukba.

husvet.jpg

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. A népi világban viszont sokkal régebbre nyúlik az eredete. A húsvétot már Krisztus előtt is fontos eseményként tartották számon. A tavaszi nap-éj egyelőséget, a természet téli álomból való ébredését ünnepelték ekkor, ezért több népszokás is kapcsolódik az ünnepkörhöz. A legelterjedtebb ezek közül a locsolkodás, ami régen egészen másképp nézett ki.

–„Húsvét keddjén a lányok locsolták vissza a fiúkat, de hasonló módon,  elég jelentős mennyiségű vízzel.” – mondta Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum néprajzosa.

husvet1.jpg

A locsolkodásért ma is tojás és ajándék jár. A víz, a tojás, a virágzó növény mellé az évek során szimbólumként társult a termékenységet jelképező nyúl és az áldozati bárány is. A húsvéti népszokásokról készült bővebb összeállításunkat hétfőn, a Miskolci Napló című műsorban láthatják.