A kötet szerdai budapesti bemutatóján az egyik szerző, Ángyán József kifejtette: leginkább a spekulációtól kell óvni a magyar termőföldet. A volt országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet, hogy a spekulációt a termőfölddel kapcsolatban erősíti az élelmiszerek iránti növekvő kereslet, illetve az is, hogy földnek kincsképző funkciója is van. Úgy vélte, a spekulációt leginkább az uniós támogatások indukálják és gerjesztik.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatban megjegyezte: az agrárágazatban érdekelt legnagyobb tőkés csoportok elviszik a támogatások jelentős hányadát úgy, hogy évről-évre növekszik az általuk felvett pénz összege, mivel növelik a földterületeiket. Hozzátette: eközben a kommunikáció arról szól az országban, hogy a családok kapják a termőföldet, és a törvény is ezt segíti. Erről azonban szerinte szó sincs, tőkekoncentráció zajlik, állami segédlettel.
Márai Géza, a könyv egy másik társszerzője arról is beszélt, hogy a föld termőképességének leromlásával szemben is védekezni kell, illetve foglalkozni kell az élelmiszerek minőségével, valamint az élelmiszerek biztonságával összefüggő kérdésekkel is. A termőföld romlásának több mint egy évszázada tartó folyamatát azért kellene megállítani, mert ez kihat az élelmiszerek minőségére és biztonságára is. Emlékeztetett: az idén április 22. nemcsak a Föld Napja, 2015-öt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a Termőföld Évének nyilvánította.
Tanka Endre professzor emeritus pedig azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar termőföldet meg lehessen védeni, részlegesen vissza kell szereznie a magyar államnak a föld feletti önrendelkezési jogát. Érzékelhető ugyanis az a földpiac-nyitási kényszer, amit a már hatályos földtörvény is érvényesít az országban.
A bemutatott könyv szerzői: Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza és Tanka Endre.