Mindannyian emlékszünk a 2010-es áradásra, amikor a Sajó elöntötte a Miskolc határában lévő áruházat. Azóta a város és a környező települések mentén töltések és elvezető csatornák épültek, így már nem fenyeget hasonló veszély. Sok helyen viszont még van mit tenni a víz ellen. A hazai árvízszinteket még az 1970-es években határozták meg, ez a környék beépíthetősége miatt is fontos. Azóta viszont változtak a mederviszonyok, és sok helyen átalakult a folyópart.
– Ha akadályozva van a víz lefolyása – mondta Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója –, lelassul a sebessége, és megnő a szintje. Az árvízvédelmi töltés eddig egy bizonyos magasságig védett, a víz szintje most 40 centiméterrel több. Ez amiatt van, hogy az útjába akadályok kerültek.
Bár a csapadékmennyiség érdemben nem változott a hazai folyók vízgyűjtői mentén, mégis gyakran magasabb szintet érnek el a folyók, ezért helyenként fél vagy egy méterrel magasabb árvízszinteket jelölnek ki.
– Ezt egyértelműen a helytelen mederhasználat okozza – mondta Láng István műszaki főigazgató-helyettes. – Nem vesszük figyelembe, hogy az árvizet le kell engednünk a töltések között az ártéren, és akadályokat építünk bele, akár helytelen erdőkezeléssel vagy épületek beépítésével. A mai konferencia témája hogy meghatározzuk azokat a helyszíneket, ahol az árvizet meg kell hagyni, és meghatározzuk azokat a helyszíneket, amik nem zavarják az árvíz levezetést.
A vízügyi szakemberek több mint 2000 km-es szakaszt vizsgáltak át. Ez alapján dől majd el, hogy hol és milyen beavatkozásokra lesz szükség a folyók mentén.