Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszinten érettségizők szövegértési feladatként. Az írás 2010-ben jelent meg. Összesen 12 kérdésre kellett válaszolniuk a diákoknak, többek között azt is ki kellett fejteniük, mi a szerző álláspontja az irodalom és a történelem viszonyával kapcsolatban.
A szövegalkotási feladat során a diákok választhattak, hogy egy Seneca-idézettel kapcsolatban érvelnek, egy Bodor Ádám-novellát elemeznek, vagy Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versét hasonlítják össze.
A diákoknak egy Seneca-idézet alapján kellett érvelniük az időhöz való viszonyról vagy Bodor Ádám: Állatkert című novelláját kellett elemezniük, illetve választhatták az összehasonlító elemzést is, amelyben Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán: Az ég játékai című versét kellett összevetniük. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500 - 1500 szó.
A magyar nyelv és irodalom tárgy középszintű írásbelije 240 perces. A szövegértési feladatra 60 perc, a szövegalkotási feladatra pedig 180 perc állt a rendelkezésükre.
A Magyartanárok Egyesülete szerint az idei magyar érettségi feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak. Ezt a szervezet elnöke közölte hétfőn az MTI érdeklődésére.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében az első feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás.
Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán "a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít" a szövegben is említett "szakmabelieknek", az irodalomtudományban járatosabb diákoknak - fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna.
Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet.
Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult - jegyezte meg az elnök.
Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.
Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal - s nem először - a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés - jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak - fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik.
"Az idő a miénk!" című feladat igen jó, mert végre - szemben sok év hasonló feladataival - valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni - állapította meg. Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától - jelezte.
Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni - mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését - írta.
Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent - mutatott rá Arató László.
Joó István, a megyei kormányhivatal közoktatási referense elmondta, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 72 középiskolájában kezdték meg hétfőn a diákok az érettségi vizsgát. Az érettségizők száma idén valamivel meghaladja az 5100-at, Miskolcon pedig egészen pontosan 2564 tanuló. Hétfőn, a magyar nyelv és irodalom érettségi során 5098-an vizsgáztak megyeszerte. Megtudtuk azt is, hogy ebből a tantárgyból kevesen, alig 112-en választották az emeltszintű vizsgát.
– Miskolcon is ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint a megyében: 2014-hez képest valamelyest csökkent az érettségizők száma, az emeltszintű vizsgák száma azonban nőtt; ez általánosságban minden tantárgyra igaz – ismertette a közoktatási referens, hozzátéve, vélhetően azért is emelkedik az emeltszintű érettségire jelentkezők száma, mert „egyre élesedik a harc a felsőoktatási felvételik során”.
Hogy ki tesz emeltszintű vizsgát, azt mindenki maga dönti el, nincs kötelező jelleggel megszabva. Fontos azonban, ki hová szeretne továbbtanulni, és a felsőoktatási intézmény milyen szintű vizsgát vár el az adott szakon. Ugyanakkor a pluszpontok miatt is érdemes az emeltszintű érettségit választani. Mint Joó Istvántól megtudtuk, a megyében idén érettségizőknél nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a közép- és az emeltszintű érettségit választók aránya.
Az érettségi vizsgák sorozata holnap a matematika tantággyal folytatódik.