Ez azonban nem jelenti, hogy javult volna a helyzet, ugyanis mind a kollektív mind pedig az egyéni jogok csorbultak az új rendelkezésekkel az érdekképviselet szerint.
A hazai munkavállalók fele mintegy 2 millió ember a versenyszférában dolgozik nap mint nap. Őket érintették leginkább a 3 évvel ezelőtt hatályba lépett Új Munkatörvénykönyv változásai. Az eddigi tapasztalatokról egy komplex kutatás is készült, amit hétfőn ismertettek Miskolcon.
"Nagyon drámai változásokról nem számol be egyik csoport sem. Kimutatható,hogy a munkavállalók egy kicsit negatív a munkáltatók inkább kicsit pozitív elmozdulást látnak, de a megkérdezetteknek a 80 százaléka igazából nem lát lényeges változást." - mondta Lőrinczi János, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa.
Az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy jó irányba mutatna a törvény, a Liga szerint ugyanis mind a kollektív mind pedig az egyéni joguk csorbultak például a munkahelyi balesetnél az előreláthatóság bevezetésével, illetve azzal, hogy ha a munkáltató rendkívüli körülményre hivatkozva nem tud munkát biztosítani, akkor nem köteles fizetni sem arra az időre. Emellett a sztrájktörvény átalakításai sem a munkavállalónak kedveznek.
"Magyarországon az Új Munkatörvénykönyvének bevezetése óta sztrájkolni nem könnyű, tehát nem is lehet nagyon sztrájkoló munkavállalókat látni. Mert annyira meg vannak nehezítve a feltételei, hogy gyakorlatilag nem éri meg. Sokkal nagyobb a várható veszteség,mint a várható nyereség amit el lehetne ezzel érni." - mondta Kelemen Melinda, szociológus.
Az eseményen elhangzott a gazdasági válság miatt volt szükség a változtatásra nem csak itthon hanem külföldön is. Ennek célja pedig a versenyképesség növelése volt, ami azt jelentette, hogy rugalmasabbá vált a foglalkoztatás, így több embert lehetett bevonni a piacra. Ugyanakkor a változtatások miatt ma könnyebben el is lehet küldeni a munkavállalókat jogellenesen.
"Most megszüntették a visszahelyezést. Helyette kártérítés van. Viszont a büntető jellegű kártérítést hatályon kívül helyezték. Tehát az eltűnt a törvényből. És maradt az elmaradt munkabér. Ráadásul mivel elmaradt munkabér van, így bizonyos csoportok védelem nélkül maradnak. Ha például egy kismama otthon van, ő felmondási védelem alatt van. De rá ez csak a rendes felmondásra vonatkozik." -mondta Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek jogi szakértője.
Így ha az ő munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetik, hiába ismeri el a munkáltatója, hogy jogellenesen járt el, akkor sem jár neki kártérítés, mert nincs elmaradt munkabére. Büntető kártérítés pedig nincs. A liga szakszervezetek éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintik, hogy mielőbb megváltoztassák ezt a Kúria által is aggályosnak talált rendelkezést a jövőben.