Ugrás a tartalomra

Bükkszentlászlói emlékoszlop a cseh irodalmi próza megteremtőjének tiszteletére

Létrehozva
Emlékoszlopot avatott múlt héten Miskolc Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata és a Bohémia Baráti Kör Bükkszentlászlón Bozena Nemcová cseh írónő születésének 195. évfordulója alkalmából.

bukkszentlaszlo_kopjafa_151006_ja_5.jpg

fotó: Juhász Ákos

A cseh modern irodalmi próza megteremtőjeként számon tartott Bozena Nemcová 1820. február 4-én született Bécsben. 1837-ben, 17 éves korában férjhez adták egy jóval idősebb pénzügyőrhöz, Josef Nemechez, akinek sűrű áthelyezései miatt a család is gyakorta váltogatta lakhelyeit. Ezeken a helyeken Nemcová nem csupán a meséket gyűjtötte, hanem lejegyezte az ottani szokásokat is, néprajzi, szociográfiai jellegű leírásokat, útirajzokat készített. Amikor férjét 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra helyezték, többször meglátogatta. Miskolci, magyarországi tapasztalatait több leírásban is megörökítette (Magyarországi úti emlékek (1854), Egy magyar város: Gyarmat (1858)).

ben.jpg

Néprajzi gyűjtésének anyagából állította össze a Szlovák mesék és mondák című kötetet is (1857-58), illetve 1859-ben kiadott Képek a szlovákok életéből, Zólyom vidéke és erdői, Szlovák régiségek című beszámolóit. Az ötvenes években tragédiák sorozata érte, legidősebb fia tizenöt évesen meghalt, férjét felfüggesztették állásából, lefokozták, idő előtt nyugdíjazták, mert 1848-as röpiratokat és Kossuth-képet találtak nála. Szegénység majd nyomor köszöntött rájuk, közben egész sor szépprózai művet írt. Ekkor született meg főműve, a Nagyanyó (Babicka, 1855), melyet fia betegsége idején Prágában írt.

További elbeszélései a cseh vidéki élet társadalmi problémáit vetik fel. A kastélyban és a kastély körül (V zámku a v podzámci, 1856), Falu a hegyek között (Pohorská vesnice, 1856), Szegény emberek (Chudí lidé, 1857), Jó ember (Dobry clovek, 1858). A nélkülözés, a nyomor, a hitetetlen szellemi erőfeszítéssel létrehozott művek felőrölték egészségét, 1862. január 21-én, alig 42 évesen halt meg Prágában.  Azóta a Nagyanyó mind a cseh, mind a világirodalomban alapművé, nemzedékek olvasmányává vált.

bukkszentlaszlo_kopjafa_151006_ja_9.jpg

Bárány Péter, a Miskolci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke portálunknak elmondta: a cseh írónő Bükkszentlászlón (akkori nevén Stará-Hután) is járt, itteni élményeiről külön megemlékezik leírásaiban. Emlékoszlopát a temető bejáratával szemben állították fel. A Búza téri piacon már felavattak egy emléktáblát az írónő tiszteletére, hasonló emlékhelyeket terveznek kialakítani Harsányban és Kisgyőrben is, amelyek alapjául szolgálhatnak majd egy Bozena Nemcová kulturális emléktúrának. Az emlékoszlop avatásán jelen volt a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviselője is.